Budapest észak–déli összeköttetése jelentős kárt szenved, ha elvágják egyik fontos fő közlekedési útvonalát. De a megnövekedett forgalom miatt a környéken lakók is rosszul járhatnak. A főpolgármester kabinetfőnöke szerint egy város mindennapjai nem szólhatnak csupán a közlekedésről.
A pesti alsó rakparton az Országház előtt 2021. április 24-én. Fotó: Juhász Gábor / MTI)
Városi autópályák választják el a várost és az embereket a folyótól, ezért a Duna-partokat fel kell szabadítani. Egyebek mellett ez is szerepelt a főpolgármester 2019-es választási programjában, ám a felszabadítás nem minden esetben találkozik az érintettek széles körű egyetértésével. Az Index tudósítása szerint a tervezett „felszabadításra” a hármas metró felújításának befejezésekor, 2023 első felében kerülhet sor. Ugyanakkor szó sem volt arról soha, hogy a pesti alsó rakpartot teljesen és véglegesen lezárják a Lánchíd és az Erzsébet híd között – nyilatkozta az Indexnek a Magyar Autóklub (MAK) alelnöke, Kenderesy János, aki szerint ha csak öt centimétert vesznek ki ebből a szakaszból, már azzal ellehetetlenítik a pesti rakpart észak–déli összeköttetését.
Ez a terület egyébként hétvégente rendszeresen a gyalogosoké és a kerékpárosoké. Az időszakos kitiltás ellen az Autóklubnak nincs is kifogása, hiszen ilyenkor a városi forgalom is gyengébb. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy az erre közlekedő autósok jelentős része is budapesti, nekik azonban nem visszaadják, hanem inkább elveszik tőlük az itteni partszakaszt. Arról nem is beszélve, hogy az nem csak a budapestieké, hanem minden arra hajtó magyar autósé ez az egyébként fő közlekedési útvonal – tette hozzá Kenderesy János.
A főváros és az érdekelt szervezetek közötti egyeztetésen a városvezetés folyamatosan a budapestiek akaratára hivatkozott, miközben az autós szervezet semmiféle erre vonatkozó felmérést nem látott.
A teljes lezárásról nem volt szakmai egyeztetés, nincsenek hatástanulmányok és megvalósíthatósági tervek, illetve nem ismertek a forgalomszámlálási adatok sem. Ezek hiányában az autós érdekképviseleti szervezet nehezen tudja a tagságának elmagyarázni, hogy miért fogadna el egy ilyen döntést.
A rakpart zöldítésével, a közösségi terek és plázs létrehozásával, a belváros forgalomcsökkentésével (például kerékpáros-mellékúthálózat kiépítése által), sőt a legbelsőbb területeken még a gépjárműforgalom teljes kitiltásával is egyetértenek, de véglegesen lezárni álláspontjuk szerint nem szabad.
A rakpartszakasz kiesése esetén a teljes ottani forgalom a Kiskörútra tevődne át, amely már most is túlterhelt. A helyzetet azonban a navigációs applikációk a környező kis utcákban is kritikussá tehetik, ha a Kiskörút bedugulása miatt oda terelik át az autósokat. Környezetvédelmi szempontból pedig mindez azt jelentené, hogy az eddigi átszellőző Duna-menti útvonal áttétele a belvárosba jelentősen megemelheti az ottani károsanyag-koncentrációt. Ez a zöld Budapest koncepciójával is ellentétes.
Az Autóklub ezért csökkentett sebességgel, de 2×1 forgalmi sávot mindenképpen megtartana. Ha az ilyen jellegű átalakítás után az derülne ki, hogy erre sincs érdemi igény, akkor lehetne csak kivezetni. Addig viszont Kenderesy János szerint érdemes lenne a teherfuvarozókkal, taxis-érdekképviseletekkel és a Kereskedelmi és Iparkamarával is egyezségre jutnia a fővárosnak.
Mi is tudjuk azt, hogy előbb vagy utóbb, de Budapesten a forgalom drasztikus csökkentése elkerülhetetlen. Azt kérjük, hogy ez ütemezetten történjen – fogalmazott a Magyar Autóklub alelnöke.
A jelentős tranzitforgalom miatt Budapest forgalmi tehermentesítése csak úgy képzelhető el, ha megépül az M0 körgyűrű nyugati szektora. A főváros vezetésének ezt kellene szorgalmaznia a MAK alelnöke szerint.
Karácsony Gergely a programjában szereplő vállalások végrehajtására kapott felhatalmazást – hangsúlyozta Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke.
2020-ban kezdődött a rakpart fokozatos, azaz hétvégenkénti lezárása az autósok elől, majd 2021-ben egy pihenőparkot is kialakítottak a Parlament és a Lánchíd között. E folyamatba illeszkedik, hogy 2023-ban, az M3-as metró felújítását követően, kezdődhet a pesti alsó rakpart teljes felújítása, mely tulajdonképpen még az előző városvezetés által kiírt és levezényelt tervpályázat továbbvitele, amit a kormány is támogat.
Balogh Samu szerint a gyalogosok számára elkülönítendő részre Budapest vezetése elsősorban városarculat, illetve turisztikai aspektusból tekint, ezért nemcsak az Autóklubbal, hanem huszonkét civil szervezetet tömörítő munkacsoporttal is egyeztetett, akik épp a rakpart „gyalogosítása” mellett érveltek – a jelenleg tervezettnél sokkal hosszabb szakaszra kérve az autómentességet. Ez ugyanis az ország talán legszebb területe, ahonnan egyaránt látható a budai vár, a Gellért-hegy, a Lánchíd és az Erzsébet híd is. Balogh Samu az időzítés indoklásaként kiemelte, hogy az M3-as metró Magyarország legforgalmasabb vasúti eszköze, több utast szállít, mint a MÁV az egész országban. Ismételt üzembe állítása hatalmas kapacitásának köszönhetően nagy segítséget jelent majd a belváros közlekedésében. Emellett a metrópótló buszok elkülönített buszsávjai is megszűnnek, tovább javítva a Bajcsy-Zsilinszky út, a Kiskörút közlekedését a pesti észak–déli tengelyen, így összességében az elmúlt időszak több lezárással is járó időszakához képest kedvezőbb forgalmi helyzet alakulhat ki a belvárosban.
A rakpart felújítása mindenképpen zárással jár. Balogh Samu szerint a kérdés mára eldőlt, a rakpart kijelölt szakasza 2023 közepétől már biztosan csak a gyalogosoké lesz.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
