A permafroszt olvadása – Lavrov

Az örökké fagyott talaj (permafroszt) olvadása az északi-sarkvidéki infrastruktúrát fenyegető növekvő kockázatok mellett lehetőségeket is kínál Oroszország számára, megkönnyítve például a vízi teherszállítást – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyiminiszter abban a videoüzenetében, amelyet a Jakutszkban, az éghajlatváltozásról és a permafroszt olvadásáról tartott háromnapos konferencia részvevőihez intézett szerdán.

Hírdetés

„A sarkvidéki régióban a levegő-hőmérséklet emelkedésének üteme több mint kétszerese a globális átlagnak. A permafroszt olvadása következtében a régióban létrehozott infrastrukturális létesítmények számára megnőnek a kockázatok. Ugyanakkor a felmelegedés megkönnyíti a közlekedést az északi folyami és óceáni útvonalakon, bővítve az áruszállítás lehetőségeit a messzi észak nehezen megközelíthető területeire” – mondta Lavrov az Arktiszi Tanács soros orosz elnökségének keretében megrendezett tanácskozás résztvevőihez szólva.
   
A tárcavezető szerint Moszkva feladatának tekinti a béke és a stabilitás megőrzését, a környezeti fenntarthatóság növelését és kedvező feltételek biztosítását az orosz sarkvidéki övezet fejlődéséhez. Mint mondta, ennek egyik nemzetközi módja az együttműködés kialakítása a Távol-Észak térségének fejlesztésére, amit a májusban lejáró orosz soros elnökség prioritásként kezel. Megerősítette, hogy az orosz külügyminisztérium továbbra is támogatni fogja az orosz tudományos közösség és a külföldi partnerek közötti kapcsolatok kiépítését és fenntartását, annak dacára, hogy egyes barátságtalan államok elzárták vagy leszűkítették a hivatalos diplomáciai kommunikáció számos csatornáját.
   
Ajszen Nyikolajev, Jakutföld vezetője azt hangoztatta, hogy az éghajlatváltozás folyamatainak tanulmányozása lehetővé teszi hatékony intézkedések kidolgozását a gazdaság, az infrastruktúra és a szociális szféra fejlesztésére, valamint a lakosság életminőségének javítására a régióban.
   
Nyikolaj Korcsunov, az Arktiszi Tanács vezető tisztviselői bizottságának elnöke, orosz nagykövet kifejezte abbéli reményét, hogy a tanácskozás lehetővé teszi a tudósok számára a talaj változási dinamikájának meghatározását, ami kulcsfontosságú az alkalmazkodás és a kockázatkezelés szempontjából. Rámutatott: a konferenciát azért tartják Jakutföldön, mert a régió területének mintegy 95 százalékát permafroszt borítja, amelynek kutatásával áradásokat, az épületek deformálódását, földcsuszamlásokat lehet megelőzni. Megemlítette, hogy Jakutszkban működik a Melnyikov Permafroszt Kutatóintézet, amelynek a permafroszt-zóna természetes és antropogén tényezők hatására történő változását elemző kutatásai világhírűek.
    Közölte, hogy Oroszország a problémakezelésben a magasan fekvő területekkel rendelkező ázsiai országok – Kína, India és Pakisztán – együttműködésére számít. Mint mondta, Moszkva támogatja a fő pólusok – az Északi-sark, a Himalája és az Antarktisz – kutatásában az együttműködést, mert fontos megérteni, hogyan befolyásolják a bolygó éghajlatát. Rámutatott, hogy az éghajlatváltozás és a permafroszt felolvadása a Föld „harmadik pólusán”, a harmadik legnagyobb jégtömeget befogadó, magaslati Ázsiában is kulcsfontosságú probléma.
    Alekszandr Kozlov, az orosz természeti erőforrások minisztériumának vezetője Oroszország fő feladatának nevezte biztosítani a sarkvidéki területek lakosságának életbiztonságát, az infrastruktúra zökkenőmentes működését és az ökoszisztéma megőrzését. A miniszter a plenáris ülésen rámutatott, hogy Oroszország területének 65 százaléka kriolitzóna (jégkő), amelynek pusztulása az Északi-sarkvidéken zajlik a leggyorsabban.
    „Időben meg kell előznünk a permafroszt olvadásának következményeit, új technológiákat kell létrehoznunk az ilyen talajokon bármilyen szerkezet építéséhez. Általánosságban meg kell tanulnunk megtervezni az emberek gazdasági tevékenységét az új körülmények között” – mondta a miniszter.
    Elmondta egyebek között, hogy az orosz hidrometeorológiai és környezetfigyelő szolgálat, a Roszgidromet 2025 végére 140 megfigyelőpontból álló a hálózatot fog kiépíteni a Kola-félszigettől és Csukcsföldtől Oroszország déli határáig, Tuvában, valamint az Altaji területig terjedő térség lefedésére. A fagymegfigyelő rendszer létrehozásáról szóló törvényjavaslatot második olvasatra készítik elő az orosz parlament alsóházában.
    A Szahai Köztársaság (Jakutföld) kormányának tájékoztatása szerint a Jakutszkban, az Északkeleti Szövetségi Egyetemen megrendezett konferencián több mint ötszázan vesznek részt, közülük több mint 270-en a helyszínen, a többiek online. A tanácskozás munkájába az oroszországi tudományos és oktatási intézmények képviselő mellett Kazahsztán, Kirgizisztán, Mongólia, Kína, India, az Egyesült Államok, Brazília és Japán tudósai kapcsolódtak be. Céljuk közös megoldások kialakítása a gazdaságnak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodására.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »