Az elmúlt napokban rengeteg szó esett róla, most már hivatalosan is elhangzott: az EU hatalmas, 297 milliárd eurós csomagot különít el az orosz energiahordozóktól való függőség felszámolására, az energiahatékonyság növelésére (értsd: takarékoskodás) és a megújuló energia terjesztésének finanszírozására (értsd: belföldi alternatívák erősítésére).
A csomag kétségkívül arra szolgál, hogy megtörje az orosz olaj- (és majd a gáz-) embargót ellenző tagállamok ellenállását. Kérdés, hogy mennyire válik be, az Európai Bizottság ugyanis az utóbbi időben mind pénzosztás, mint a korábbi megállapodások betartása terén elég megbízhatatlanná vált.
Persze, az is lehet, hogy az egész csak új ruhába öltöztette a közös hitelfelvétel sokak által kritizált tervét, vagy az a célja, hogy csökkentse az olajembargó esetleges bevezetése miatti pánikhangulat hatását. Az olajembargóról érdemi döntés vélhetően a tagállamok május végi rendkívüli csúcstalálkozóján születik majd, nyilván Brüsszel addigra szeretné megpuhítani a vonakodó országokat.
A most belengetett közel 300 milliárd euróból ugyanis 225 milliárd csak át van csoportosítva az helyreállítási alapból – ez a tétel ráadásul nem támogatás, hanem hitel. A fennmaradó 72 milliárd euró nem hitel, hanem támogatási tétel.
A javaslat, amelyet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelentett be szerda délután, ismételten tele van átgondolatlan lépésekkel. Például energiatakarékossági programok és kampányok indítását szorgalmazza a tagállamoknál, annak érdekében, hogy a következő fűtési szezon idején is legyen elég földgáz. A cél, hogy a gáz- és olajigény 5 százalékkal csökkenjen.
Békeidőben nyilván van értelme ilyen kampányoknak, de a mostani feszült geopolitikai és energia szempontjából bizonytalan időkben az ilyen felvetések a “gázhiány” szinonimái lehetnek, vagyis növelhetik az emberek aggodalmait.
Von der Leyen elsütött Angela Merkel híres-hírhedt mondatát:
“Most a lehető leggyorsabban csökkentenünk kell az Oroszországtó való energiafüggőségünket. Képesek vagyunk rá”
fogalmazott.
A csomag azonban nem csak pénzt kínál a változtatások megvalósítására, hanem szigorítja az EU korábbi energiával összefüggő klímacéljait is. Például 2030-ra 9 százalék helyett 13 százalékos megtakarítást kell elérni energia terén, illetve 40 helyett 45 százalékra kell addigra növelni a megújuló energiaforrások részarányát az energiamixben.
Brüsszel napelemépítési kötelezettséget róna ki a kereskedelmi és középületekre, sőt, a lakóépületekre is.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
