Donald G. McNeil újságírót a New York Timestól azért rúgták ki, mert egy perui diák kérdésére, hogy mit jelent az N betűs szó, magyarázatul kiejtette a száján, hogy nigger.
thinkstock
Fel-felbukkannak mentegetőzések írásokban, beszédekben, hogy a szerzők, szónokok itt abbahagyják a fejtegetést, mert a továbbiakban már nem maradnának politikailag korrektek – ezzel hiányossá teszik a valóság ábrázolását, deficitessé a teljes kommunikációt. Lehet, hogy épp ez volt a PC-diktátum célja. Lóránt Károly közgazdászt, publicistát kérdezte a Gondola.
– Lóránt úr, még a kommunizmusban írta egy híres dalszerző: Engem már más nem ért, csak az, ki jól megfigyel, így aztán hallgatok, és ezzel többet mondok el. Miért sejtettük már akkor, hogy ha elmúlik a kommunista cenzúra, jön helyette egy másik?
Lóránt Károly – mandiner
– E kérdés kapcsán én csak a magam gondolati fejlődését ismerem, ami azzal kezdődött, hogy mindent elhittünk a Szabad Európának, ami azután kissé becsapott bennünket 1956-ban (mint most a szegény ukránokat), de még később is úgy láttam, hogy a nyugati sajtó az igazat, írja, hiszen azt hirdették, hogy a hír szent, a vélemény szabad. A helyzet az én érzékelésem szerint a politikailag korrekt beszéd elvárásával változott meg, ami először viccnek indult (nem hülye, hanem szellemileg kihívásokkal küszködik), de később olyan komollyá vált, hogy embereket bocsátanak el egy elfogadhatatlannak minősített szóért (például „néger”). Ez a változás összefügg azzal, hogy Nyugaton egy szellemi diktatúra alakult ki, ami nem is áll olyan messze kommunista gyökereitől, hiszen ideológiai alapjait a Frankfurti Iskola marxista-szélsőbaloldali teoretikusai hozták létre.
– Jordan Peterson atlanti lélekbúvár mellett Ferenc pápa is rámutatott, hogy bizonyos helyzetekben hallgatni kell, sőt ehhez a hallgatáshoz bátorság is szükséges. Mekkora kockázatot vállal ma az, aki például – hogy még ennél is veszélyesebb tárgykört ne említsünk – az lmbtq témában sem pró, sem kontra nem nyilvánít véleményt, és miért kell mégis vállalnunk ezt a rizikót?
– Először említsünk meg néhány elrettentő példát.
Petry Zsoltot, a korábbi 38-szoros magyar válogatott kapust 2021 áprilisában rúgták ki a Hertha BSC csapatától, miután a Magyar Nemzetnek adott interjúban elmondta véleményét a Bundesligában indított szivárványkampányról, és a Németországban tapasztalható migrációs válsággal kapcsolatban is.
2020 nyarán, hogy Stan Wischnowskinak, a The Philadelphia Inquirer főszerkesztőjének le kellett mondania egy cikkcím miatt. A Black Lives Matters (Fekete életek számítanak) mozgalom rombolására utalva ugyanis lapjában egy épületekkel foglalkozó újságíró azt a címet adta cikkének, hogy „Az épületek is számítanak”.
A minnesotai Augsburg Egyetemen felfüggesztettek egy történelemtanárt, Phillip Adamot, mert egy régi könyvből idézve kimondta az N betűs szót (nigger).
A Dél-Kaliforniai Egyetem Marshall-i Üzleti Iskolája eltávolította egy régóta ott tanító professzorát, mert egy előadása alkalmával, amikor az egyes szavak más nyelveken való eltérő értelmére figyelmeztette hallgatóit, egy kínai szót „nèi ge–nèi ge” (magyarul: azaz) használt, amely hasonlatos volt a nigger szóhoz.
Donald G. McNeil újságírót a New York Timestól azért rúgták ki, mert egy perui diák kérdésére, hogy mit jelent az N betűs szó, magyarázatul kiejtette a száján, hogy nigger.
Donald G. McNeil – npr
Nyilvánvaló, hogy aki a ma Nyugat-Európát jellemező szellemi terrorban ellentmond a főiránynak, az kockázatot vállal, ezzel együtt, az a véleményem, hogy ezt a kockázatot fel kell vállalni, a fasizmus és a kommunizmus sem tartott örökké, ez az időszak is el fog múlni, és úgy fogunk rá emlékezni, mint most az említettekre.
– Az orwelli fantáziát is felülmúlja az a szellemi terror, amely az Európai Unióban eluralkodott, miért tudjuk mégis, hogy ellentétben Winston Smithszel, az 1984 főszereplőjével: mi soha nem fogjuk szeretni Nagy Testvért?
Orwell – bbc
– Erre röviden tudok válaszolni, a magyar nép karakterében rejlik, hogy nem szeretjük meg a bennünket, elnyomni, megalázni akaró nagy testvéreket, legyenek azok törökök, osztrákok, németek, oroszok, „brüsszeliek” vagy amerikaiak.
Molnár Pál
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
