Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Orbán Viktor korábban itt, Tusnádfürdőn fogalmazta meg, hogy az illiberális demokrácia után kereszténydemokrata alapokra kell helyezni Magyarországot. Hogyan értelmezhető ez ma, 2025-ben?
A kereszténydemokrácia lényege, hogy nem pusztán tiltakozásokat vagy küzdelmeket jelenít meg, hanem pozitív értékeket: szolidaritást, szubszidiaritást, perszonalizmust. Ezeket kell a 21. századi kihívások nyelvére lefordítani – teremtésvédelem, család, nemzeti szuverenitás, emberkép. A miniszterelnök kijelentése azért is jelentős, mert a kereszténydemokrácia vállalása sokkal inkább egy értékalapú építkezést jelent, nem pusztán harcot valami ellen.
Az Európai Unió alapítását is ehhez köti?
Egyértelműen. Az Európai Unió nem csak gazdasági projektként született a második világháború után, hanem kereszténydemokrata békeprogramként is. Adenauer, De Gasperi vagy Robert Schuman mind hitvalló keresztény politikusok voltak, akik az egyház társadalmi tanítására építettek. Ez a szellemi alap az, ami nélkül a tartós megbékélés nem valósulhatott volna meg.
Miben tud a magyar kereszténydemokrácia hozzáadott értéket nyújtani Európának?
Több ponton. Egyrészt Barankovics István hagyatéka mutatja, hogy nálunk a kereszténydemokrácia kezdettől nemcsak hívószavakban, hanem mélységében épült az egyházi társadalmi tanításra. Másrészt a magyar modell ökumenikus, nem egyetlen felekezethez kötött, és az elmúlt másfél évtizedben bizonyította, hogy képes sikeresen integrálódni a nagyobb politikai közösségbe – miközben megtartja keresztény értékalapját.
Sokan azt mondják, hogy a nyugat-európai kereszténydemokrata pártok elmozdultak ettől az örökségtől…
Így van. A német CDU átalakulása (ami az 1968-as folyamatok után kezdődött és a Merkel éráig tart), majd a liberális és gender-irányzatok térnyerése egy arcvesztett folyamatot indított el. Az Európai Néppártban még mindig vannak hitvalló kereszténydemokrata politikusok, de az egész már nem azt képviseli, amit az 1950-60-as években. Ezért is fontos, hogy újra elgondolkodjunk a kereszténydemokrácia európai jövőjén.
Ezt a szerepet töltheti be a Fidesz-KDNP által is alapított Patrióták Európáért pártcsalád?
Bennük megvan a potenciál. A Patrióták ma még inkább szuverenista küzdelmekkel és jobboldali konzervatív értékekkel azonosíthatók, de hosszú távon felmutathatják azt a kereszténydemokráciát, amit az Európai Néppárt valaha képviselt. A kulcskérdések – család, emberi élet, antropológia – körüli szellemi küzdelmek adják majd a 21. század kereszténydemokráciájának igazi tartalmát.
Fotók: GK, Szent István Intézet
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
