A párhuzamosok találkozása

A párhuzamosok találkozása

Nem csak Bolyai bizonyította be, hogy a párhuzamos egyenesek a végtelenben találkoznak: párhuzamos művészeti törekvések is találkozhatnak, erre példa az Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK) péntek délután megnyílt – nem véletlenül – Paralel című képzőművészeti tárlat.

A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem közösen indította el idén Sepsiszentgyörgyön a festő- és szobrászművészképzést, a Paralel tárlat a képzés magyarországi és erdélyi oktatóinak bemutatkozására adott lehetőséget. Bár a kiállítás ennek apropóján jött létre, önállóan is érvényesül, mint kortárs művészeti kiállítás – vezette fel a megnyitót dr. Bordás Beáta, az EMŰK vezetője.

Dr. Szili Katalin, az Universitas Quinqueecclesiansis Alapítvány kuratóriumi tagja videoüzenetében a két egyetem együttműködésének fontosságát emelte ki, hangsúlyozva: az együttműködés révén indított sepsiszentgyörgyi képzőművész-képzés egyetlen célja, hogy felkarolja az erdélyi tehetségeket, hogy otthonukhoz minél közelebb részesülhessenek képzésben, így nagyobb eséllyel maradnak majd szülőföldjükön.

Vargha Fruzsina, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere szerint egy közösség megalakulását hivatott megmutatni a tárlat: az egyelőre tíz diákkal indult, de reményei szerint az elkövetkezőkben gyarapodó képzőművészeti szak köré csoportosuló, abból kinövő közösségét. Vargha Fruzsina beszédében köszönetét fejezte ki a Pécsi Tudományegyetemnek és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek, hogy egy szép és nemes álmot Sepsiszentgyörgyön megvalósítottak.

Hírdetés

Dr. Tonk Márton, és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora az általa vezetett intézmény életében egy új kezdetnek nevezte a sepsiszentgyörgyi képzőművészeti szak megalakulását. Hangsúlyozta, a húsz éve alapított Sapientiának első perctől az volt a missziója, hogy olyan területeken nyújtson oktatási lehetőséget, amilyeneken ez idáig nem volt magyar nyelvű képzés, és ebbe a sorba illeszkedik be a képzőművészeti szak is. Székelyföld, az erdélyi magyarság aranytartaléka megérdemli ezt a képzést, jelentette ki dr. Tonk Márton, kiemelve, Sepsiszentgyörgy az elkövetkezőkben egyik fontos bázisa lesz a Sapientiának az itt indított fejlesztések által.

Dr. Lengyel Péter, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának dékánja beszédében felidézte, tavaly februárban kopogtattak Erdélyország kapuján a Magyarország határain túli képzés ötletével, s hogy az már idén elindulhatott, kész csoda. E csoda megvalósításában nagy szerep hárult a Sapientiára, de legalább ugyanakkora Sepsiszentgyörgy városvezetésére, mely első perctől felkarolta ötletüket, támogatta kivitelezését. Magot ültettünk saját földünkben, ami azért fontos, mert szabad a kezünk, mondta a dékán, kijelentve, a most indult képzőművészképzésnek erdélyi gyökerekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy jövője biztosítva legyen.

A tárlatot Várallyay Réka művészettörténész méltatta, beszédében kiemelte, a fennállásának idén 25. évét ünneplő Pécsi Tudományegyetem kiemelkedik progresszív művészeti felfogásával, és ez nem idegen Sepsiszentgyörgytől sem, hiszen Székelyföld kulturális fővárosa elsősorban Baász Imre kezdeményezései révén az elmúlt évtizedekben kortárs művészeti központtá fejlődött. A kiállított műveket értékelve felhívta a figyelmet, a magyarországi és erdélyi alkotók bár más-más módon keresnek aktuális kérdésekre válaszokat, műveikben más-más módon érvényesül a hagyomány és mutatkozik meg az új utak keresésének igénye, a kiállítás ereje épp e sokrétűségben rejlik. Íme, a párhuzamosok így találkoznak, jelentette ki Várallyay Réka.

A kiállításmegnyitó zárópillanataként dr. Lengyel Péter a Pécsről ez alkalomra eljött, dr. Ütő Gusztáv tanszékvezető pedig az erdélyi oktatókat mutatta be a közönségnek.


Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »