A pandémia alatt több volt az agyhártyagyulladás

A pandémia alatt több volt az agyhártyagyulladás

Tavaly Szlovákiában 184 kullancs okozta agyhártyagyulladást jegyzetek. Az elmúlt 20 év alatt ez volt a legtöbb ilyen eset. Ez azzal is magyarázható, hogy az emberek a pandémia alatt – jobb híján – a természetbe jártak.

Míg a múltban a Trencséni kerület volt a legveszélyeztetettebb, az elmúlt években a Besztercebányai és a Zsolnai kerület jelenti a legtöbb agyhártyagyulladásos esetet. Valószínűleg ez az éghajlati viszonyok megváltozásával függ össze: a kullancsok fokozatosan északra és az 1000 méter tengerszint feletti magasság fölé húzódnak.

A vírus úgy kerül az emberbe, hogy a vírussal fertőzött kullancs befúródik a bőrbe. Gyakran észrevétlenül csípi meg, s nem okoz semmilyen panaszt. A fertőzés második leggyakoribb módja az, hogy ha valaki fertőzött, nem pasztörizált tejterméket, főleg kecske-, juh- vagy tehéntejet fogyaszt. A magyarázat egyszerű: a kecskék bemásznak a magas fűbe vagy a bokrok közé.

Ráadásul szőrük nem tartalmaz lanolint, mint a juhoké, őket ez védi a kullancstól, de csak részben. Kivételesen úgy is megtörténhet a baj, ha valaki fertőzött embertől kap vért, de a fertőzött anya szoptatás közben megfertőzheti gyermekét.

A kecsketej és társai…

Európai viszonylatban évente Szlovákiában van a legtöbb agyhártyagyulladásos eset, ugyanis nálunk kedvelik a legjobban a kecsketejből készült termékeket. A fertőzöttek 2/3-ánál a betegségnek semmi tünete nincs. Egyébként két fázisban zajlik le a betegség. A csípés után 1-2 héttel van az első fázis, amikor a tünetek nem jellegzetesek, esetleg influenzához hasonlítanak: láz, fájdalom jelentkezik. A második fázisban alakul ki az agyhártyagyulladás. Tünete a tarkómerevség, a fejfájás, a hányás és fényérzékenység. Különféle hosszú távú következményei lehetnek ennek a súlyos betegségnek: fejfájás, fáradtság, emlékezet- és összpontosítási zavar, bénulás. A betegek egy százaléka pedig sajnos nem éli túl. A kullancs okozta agyhártyagyulladás elsősorban a veszélyeztetett csoportokat érinti, például a csökkent immunrendszerű embereket (a szervátültetésen átesett betegeket, akik a védekező képességet gyengítő gyógyszereket szednek).

Hírdetés

Speciális kezelés erre a fertőzésre nem létezik. Mivel a betegség okozója vírus, az antibiotikumok hatástalanok ellene. A kezelés célja ezért csak a tünetek enyhítése. A beteget rendszerint a fertőző osztályon kezelik, gyógyszert kap fejfájás, agyduzzanat ellen és a láz csökkentésére. A betegnek állandó felügyelet alatt kell lennie, mert intenzív ellátást igényel.

Van megoldás: a megelőzés

A kullancs okozta agyhártyagyulladást legbiztosabban védőoltással lehet elkerülni. Míg Ausztriában az emberek 90 százaléka be van oltva, Csehországban az átoltottság aránya 20-30 százalék, Szlovákiában pedig 5 százalék alatt van. Nálunk az egészségbiztosítók részben fedezik az oltás költségeit.

A kullancs 5 C-foknál aktivizálódik, a globális felmelegedés következtében ezért csaknem egész évben történik fertőzés. A vakcinát egész évben lehet igényelni lehet, bár a téli hónapokban ideális elkezdeni a felkészülést kullancsfőszezonra.

3 évig véd

A három adagból álló védőoltás egyéves kortól ajánlott. Az elsőt a téli hónapokban – januárban vagy februárban – legjobb beadni. A második adag 1–3 hónappal az első után, a harmadik 9–12 hónappal a második után ideális. A vakcina legalább 3 évig véd, ezután egy emlékeztető oltás ajánlott.

Azoknak, akik nincsenek beoltva, ám kedvelik a juh- vagy a kecsketejből készült tejtermékeket, a szakemberek azt tanácsolják, hogy fogyasztás előtt forralják fel a tejet. A nyers tejből készült sajtot legalább két oldalról süssék meg, ugyanis a vírus 70 C-fokon elpusztul.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »