A nyugdíjrendszer összeomlását eredményezheti, ha a kormány nem talál megoldást a munkaerőhiányra Tilajcsík Dóra2024. 11. 28., cs – 15:02
A szlovákiai munkaadók többsége a közeljövőben elbocsátás helyett a szabad pozíciók betöltésére koncentrál. A kérdés az, akad -e elég érdeklődő, a hazai jelentkezők száma ugyanis rohamosan csökken. Így hiába ellenzi a kormány a migrációt, a vállalatok egy része képtelen lesz túlélni külföldiek nélkül.
Minek tudható be a munkaerőpiacon kialakult egyenlőtlenség;Milyen lehetőségei vannak a kormánynak, ha mérsékelni szeretné a munkaerőhiányt;Hogyan sodorhatja veszélybe a nyugdíjrendszert a munkaerőhiány, ha a politikum tétlenkedik;
A szlovák gazdaság évek óta krónikus munkaerőhiánnyal küzd. Míg korábban elsősorban a szakképzett érdeklődők száma volt rendkívül alacsony, addig mostanra szinte minden ágazatban emberhiány tapasztalható. A Szlovákiai Személyzeti Ügynökségek Szövetségének (APAS) legfrissebb adatai szerint legalább 100 ezer fő hiányzik a munkaerőpiacról.
Az autóipar, a logisztika, az informatika és az egészségügy van a legnehezebb helyzetben
– jegyezte meg Zuzana Rumiz, az APAS elnöke, a ManpowerGroup Slovakia munkaerő-közvetítő ügynökség vezérigazgatója, aki arról is beszámolt, hogy a munkáltatók többsége a közeljövőben jóval több embert tervez felvenni, mint elbocsátani.
Egyre jobban nyílik az olló
Hazánkban folyamatosan nő a munkaerő iránti kereslet, azonban évről évre azok vannak többségben, akik a távozás mellett döntenek. Az így kialakuló egyenlőtlenség a lakosság elöregedésének, valamint a képzett szakemberek jobb munkakörülmények és kedvezőbb fizetési feltételek reményében történő elvándorlásának tudható be.
A probléma egyik megoldása a rendelkezésünkre álló „tartalékok” felhasználása lenne, ezen a téren azonban nem állunk túl jól, hiszen a hazai munkanélküliségi ráta októberben történelmi mélypontra, 5,88 százalékra csökkent.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az Erik Tomáš vezette munkaügyi tárca újabb mérföldkőről számolt be, a munkanélküliségi ráta októberben ismét történelmi mélypontra zuhant. A legfrissebb statisztikai adatok mellett a miniszter arról is beszámolt, mit a terve a kormánynak a második nyugdíjpillérben megtakarított forrásokkal.
A munkaügyi tárca vezetője, Erik Tomáš szerint Szlovákia újabb jó hírre ébredt, az ország történetében ugyanis még soha nem volt olyan alacsony a munkanélküliek száma, mint idén októberben. A munkanélküliségi ráta kiszámításakor a gazdaságilag aktív népesség nagyságából indulnak ki, ugyanakkor figyelembe veszik a betegszabadságukat töltő munkanélküliek, valamint a kisebb önkormányzatok szolgálatában álló személyek számát is. Az 5,88 százalékos munkanélküliségi ráta mellett az állástalanok száma is történelmi mélyponton van, a múlt hónapban ugyanis kevesebb mint 164 ezer ember tartozott ebbe a kategóriába.
Összevetésként Erik Tomáš emlékeztetett az eddigi legelkeserítőbb adatokra, amelyek 2002 januárjából származnak. A munkanélküliségi ráta akkora csaknem elérte a 21 százalékot, az állástalanok száma pedig 563 ezer felett volt.
Regionális szinten ugyancsak javulás tapasztalható. Még az örök sereghajtó rimaszombati régióban sem haladta meg a 10 százalékot a munkanélküliek aránya
– mutatott rá a tárcavezető.
A miniszter arról is beszámolt, hogy a munka ünnepén, május 1-jén indított, foglalkoztatás-élénkítő projekt keretében az elmúlt hónapokban 7 791 új munkahelyet teremtettek, csaknem 40 ezer személyt pedig sikerült felkészíteniük a munkaerőpiac kihívásaira.
Nem csak az a célunk, hogy az emberek munkát találjanak. Azt szeretnénk, ha tisztességes fizetésért dolgoznának
– jelentette ki Tomáš, aki szerint az ország a minimálbér gyorsabb ütemű növekedésének jóváhagyásával el is indult az attraktívabb bérek felé vezető úton.
A spórolás megmenekül a konszolidációs gőzhengertől
Sajtóérdeklődésre a miniszter reagált azokra, a napokban megjelent információkra, melyek szerint a kormány már a következő konszolidációs csomag előkészítésén dolgozik, a kényszerű megtakarításnak pedig a második nyugdíjpillér forrásai is áldozatul eshetnek.
„A munkaügyi tárca nem készít elő olyan változtatásokat, amelyek érintenék a második nyugdíjpillért, de a pénzügyminisztérium sem állt elő ilyen jellegű követelésekkel” – hangsúlyozta Erik Tomáš.
Tomáš szerint a feltételezés egy a munkaügyi tárca korábbi válaszán alapul, amit a napokban újra felhasználtak. Egyúttal jelezte, a Hlas már a második nyugdíjpillérhez való hozzájárulás nagyságának csökkentése ellen is szót emelt, a pártnak ugyanis „alapvető problémája” van ezzel a lépéssel.
A Fico-kormány januárban az addig érvényben lévő 5,5 százalékról 4 százalékra csökkentette a második pillérbe irányított hozzájárulás nagyságát. A 2025-re előirányzott konszolidációs csomag nem tartalmaz olyan módosításokat, amik újabb változásokat hoznának a spórolás rendszerében.
A munkaügyi miniszter, Erik Tomáš (Hlas) ígéretet tett, hogy tárcája a 126 ezer segélyből élő polgárból legalább 50 ezer személyt kiközvetít a munkaerőpiacra, ez a szám azonban egyáltalán nincs összhangban a vállalatok igényével.
Külföldiek nélkül nem megy
Mivel a kormány egyelőre nem tett komolyabb lépéseket azért, hogy hazacsábítsa a külföldön dolgozó szlovákiai állampolgárokat, akik száma még a legoptimistább becslések szerint is meghaladja a 300 ezer főt, a Szlovákiai Személyzeti Ügynökségek Szövetsége szerint egyetlen megoldás maradt, a külföldiek foglalkoztatása.
Bár Robert Fico kormánya nem kiemelkedő támogatója a migrációnak, maguk a miniszterek is kénytelenek voltak belátni, hogy külföldiek nélkül nem megy. A kabinet emiatt némiképp már egyszerűsítette a külföldi munkavállalókra vonatkozó szabályokat, a szakértők szerint azonban további lépések kellenek.
„A jelenlegi vízumszám nem elegendő a kereslet kielégítésére. Az eredeti kormányrendeletben meghatározott 10 ezres kvóta augusztusban kimerült. Üdvözlendő, hogy ezt a számot végül 25 ezerre emelték, de ez továbbra sem fedezi az akut hiányt, ha a rendszerből 100 ezer ember hiányzik” – mutatott rá Rumiz. A szakértő szerint a vízumszám növelése mellett egy rugalmasabb rendszerre lenne szükség, jelenleg ugyanis bizonyos szakmákra összpontosítanak, ami igencsak korlátozza a munkáltatók lehetőségeit. Üdvözölnék továbbá, ha a kormány tovább egyszerűsítené és digitalizálná a szükséges adminisztratív folyamatokat.
Az állami szféra és a magánszektor harca
Míg az APAS a külföldiek foglalkoztatásával oldaná meg a munkaerőhiányt, addig a Munkáltatók Országos Szövetsége (RÚZ) a nagyszámú közalkalmazottra igyekszik felhívni a figyelmet.
A közigazgatásban dolgozók száma 2009 óta folyamatosan emelkedik, így mostanra elérte a 469 ezer főt. Mindezt anélkül, hogy a létszámnövelésnek bármilyen alapja lenne
– figyelmeztet Miroslav Kiraľvarga, a Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke.
Kiraľvarga szerint egy nagyjából 100 ezer fős leépítés nem csak az állami források hatékonyabb felhasználáshoz vezetne, egyúttal azon ágazatok problémáin is segíthetne, ahol a legnagyobb a munkaerőhiány.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az államkassza őre, Ladislav Kamenický (Smer) bemutatta a jövő évi költségvetés tervezetét, amely fő ismérve az államháztartás konszolidációja. Bár a pénzügyminisztérium javaslata a hiány csökkentésével számol, az adatok azt mutatják, hogy az adósság továbbra is nőni fog. A szaktárca emiatt már most elismerte, a szeptemberben ismertetett spórolás csak a kezdet, további megszorítások jönnek.
A pénzügyminisztérium dokumentuma a 2025-ös év költségvetési céljain túl egy négyéves spórolási tervet is előirányoz. Robert Fico kormányának ideális esetben a választási ciklus végére a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára kellene csökkentenie az államháztartási hiányt. Ahhoz, hogy ezt 2027-re valóban teljesíteni tudják, a 2025-ös 4,7 százalékról, 2026-ra fokozatosan a bruttó hazai termék 3,7 százalékára kellene mérsékelniük a deficitet. A cél elérése érdekébe kabinetet egy 17 intézkedésből álló konszolidációs csomagot állított össze, amit szeptemberben mutattak be. Mostanra azonban világossá vált, hogy a megszorító intézkedések sora ezzel nem ér véget. A spórolás a következő években is folytatódik, mivel nélküle képtelenség lenne stabilizálni a magasra csapott államháztartási hiányt.
A bevételek és a kiadások mérlege
Az állam kiadásai a tervek szerint 2025-ben 66,5 milliárd euró körül mozognak majd. Mivel azonban a bevételek várható nagysága legfeljebb 59,9 milliárd euró lesz, így a költségvetés 6,6 milliárd eurós hiánnyal számol.
A bevételek oroszlánrészét, nagyjából 30 milliárd eurót, az áfaemelés miatt a fogyasztók adják majd össze. A kiadások abszolút többségét, csaknem 60 milliárd eurót, az állam saját működésének finanszírozására fordítja majd. A költségvetés egyik legnagyobb meglepetése azonban az, hogy a kormány 235 millió eurót szán az energiatámogatásra.
Költséges ágazatok
Nem véletlen, hogy az állam költségeinek fedezése egyre több forrást emészt fel. Vannak ugyanis ágazatok, amelyek kiadásai rohamtempóban emelkednek. A pénzügyminisztérium mostanra nyíltan elismeri, hogy az egyre nagyobb bajban lévő egészségügy egyike ezeknek az ágazatoknak. Az egészségügyre fordított kiadások nagysága 2025-re eléri a 9,6 milliárd eurót, ami majdnem 700 millió euróval több, mint 2024-ben.
Az egészségügy mellett a nyugdíjkiadások is emelkedő tendenciát mutatnak. A Szociális Biztosító jövőre 15 milliárd euróval gazdálkodik, amiből csaknem 13 milliárd a nyugdíjakra megy majd el. A pénzügyminisztérium költségvetési dokumentuma szerint ez az összeg az éves valorizáció mellett magába foglalja a korkedvezménnyel nyugdíjba vonult személyeknek járó juttatást, de a 13. nyugdíj folyosítását is.
Érdemes megjegyezni, hogy jövőre nem csak a problémás területeknek jut több pénz. A tervezet azzal számol, hogy az oktatásra és az azzal kapcsolatos kiadásokra eredetileg szánt 4,8 milliárd euró 5,9 milliárd euróra emelkedik. A tudományra azonban mindössze 552 millió eurót különítettek el.
Érdekesen alakulnak továbbá a védelmi kiadások is. Szlovákia korábban elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felé vállalt kötelezettségeit. Ezek értelmében az országnak legalább a GDP 2 százalékának megfelelő összeget kellene a védelmére fordítania. Szlovákia 2025-ben azonban a vadászgépek beszerzése miatt még felül is múlja ezt az összeget, a vállalás nagysága ugyanis 2,5 százalék lesz.
Az állam is spórol
Bár a konszolidációs intézkedések hatásait főként a lakosok érzik majd meg, akadnak olyan intézkedések is, amelyekkel az állam a saját költségeit igyekszik visszavágni. Ezek egyike a költségvetés tervezetében is szereplő leépítés. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az elbocsátások száma nem haladja a meg a Ladislav Kamenický által a konszolidációs csomagban kijelölt ötezer fős küszöböt. A közigazgatásban dolgozók jövőre béremelésre sem számíthatnak. A kormány egyszeri, 800 eurós juttatással igyekszik őket kárpótolni a kellemetlenségért.
Őszinte vallomás
A pénzügyminisztérium azonban őszintén elismerte, hogy a 2,7 milliárd eurós hozammal kecsegtető konszolidációs csomag nem lesz elég. Ahhoz, hogy a kormány 2027-re valóban a bruttó hazai termék 3 százalékára csökkentse a deficitet, folytatni kell a spórolást. Erre elsősorban amiatt van szükség, mert a kormány úgy döntött, hogy 7 helyett már 4 év alatt fenntartható pályára állítaná a költségvetést. A másik ok, amiért további fájdalmas megszorításokra lesz szükség, hogy az első megszorító csomag bevételéből a kormány mindössze 1, 7 milliárd eurót használ a deficit lefaragására.
Változás kell!
Az egyes érdekvédelmi szervezetek által szorgalmazott megoldási javaslatok egyelőre nincsenek összhangban, az azonban biztos, hogy nincs idő tétlenkedni. A munkaerőpiaci helyzet már az Állami Számvevőszéket (NKÚ) is aggasztja. Az NKÚ legfrissebb jelentése, amely a 2025-ös költségvetés tervezetét értékelte, ugyancsak megjegyezi, a munkavállalók csökkenő száma a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is veszélybe sodorja.
A munkanélküliségi ráta történelmi mélyponton van, mégis rengeteg szakképzett munkavállaló hiányzik a rendszerből. A vállalatok 113 ezer külföldivel próbálják ellensúlyozni a kritikus hiányt. Ezeknek az adatoknak cselekvésre kellene ösztönöznie a döntéshozókat, hogy módosításokat eszközöljenek például a korkedvezményes nyugdíj területén
– hangsúlyozta Ľubomír Andrassy, az Állami Számvevőszék elnöke.
Andrassy egyúttal azt is jelezte, hogy a nyugdíjakat folyósító Szociális Biztosító már most pénzinjekcióra szorul. Ha pedig tovább csökken az aktív munkavállalók száma, a helyzet egyre tarthatatlanabbá válhat.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
