Farkas András nyugdíjszakértő szerint sokkal nagyobb hangsúlyt kap az új nyugdíjrendszerben a szolidaritás elve. A „nyugdíjguru” az InfoRádió Aréna című műsorában azt is mondta, hogy jövőre várhatóan 9 százalék lesz a valorizációs szorzó, ami nagyon jó hír a nyugdíjba menőknek, és hogy a kisnyugdíjasok többsége azért kap kevés nyugdíjat, mert régen állapították meg a nyugdíját, ami elértéktelenedett azáltal, hogy évről évre csak az inflációval emelték az elmúlt években ezt a járandóságot.
„A magyar nyugdíjrendszerben a korábbinál sokkal nagyobb hangsúlyt kap a szolidaritás elve, amit nagyon üdvözlök és rendkívül fontosnak tartok, mert Magyarországon rettenetesen alulfejlett mind a szolidaritási ösztön, mind pedig a beépített szolidaritási elv működése” – mondta Farkas András, a „nyugdíjguru” az InfoRádió Aréna című műsorában, hozzátéve: „bár Magyarországon érdekes módon a nyugdíjasok jobban eleresztett rétegeit zavarja ez a szolidaritás, érthetetlen módon, hiszen ki a csuda irigyel mondjuk egy 120 ezer forintos nyugdíjat?”
A szakértő szerint a magyar kisnyugdíjasok óriási többségének azért kicsi a nyugdíja, mert régen állapították meg, és az úgynevezett „relatív elszegényedési csúszda” minden nyugdíjast érint. A frissnyugdíjasokat kevésbé, a régieket egyre nagyobb mértékben. A régen megállapított nyugdíjakat ugyanis elkoptatta az a folyamat, hogy a nyugdíjakat csak az inflációval emelték, miközben az átlagkeresetek az utóbbi 15 évben sokkal gyorsabban nőttek. Tehát
nyílt az olló, és akiknek eleve nem volt túl magas a nyugdíjuk, azoknak mára már rendkívül pici lett.
Ez a valorizációnak az a negatív hatása, amit csak plusz juttatásokkal lehet ellensúlyozni – fogalmazott.
Most a kisnyugdíjasokat érintő új intézkedések direktben mintegy 200 ezer embert, közvetve pedig az egyéb minimális emelésekkel 445 ezer nyugdíjast és más ellátottat érintenek. De ez még mindig csak a teljes nyugdíjas- és egyéb ellátotti társadalom kevesebb, mint egynegyede. Tehát ahhoz, hogy minden nyugdíjasnak lehessen segíteni, és közöttük is fokozottan a mélyszegénységben élőknek, biztos, hogy
ki kell dolgozni a jövőben egy olyan nyugdíjemelési rendszert, ami egyrészt figyelembe veszi a kereseteket is, hogy az a bizonyos olló ne tudjon a végtelenségig nyílni, másrészt pedig figyelembe vesz valamilyen sávosságot.
Ezt néhány környező országban már meglépték, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban is, ahol odaadják a nyugdíjasoknak a teljes inflációt, és valahogy megnövelik ezt, hogyha volt reálkereset-növekedés az előző évben, tehát nem a nominális, hanem a reálkereset növekedéséhez igazítva odaadják annak az egyharmadát, felét pluszban, ezért lassabban nyílik az az olló. Ez persze többletköltséggel járna – tette hozzá a szakértő.
„1 százalékpontnyi nyugdíjemelés nagyjából 60 milliárd forint lesz jövőre. Tehát ha 3 százalékkal emelkednek januárban a nyugdíjak, az plusz évi 180 milliárd forintos kiadás.
Ha mondjuk 6 százalékkal emelkednének – amit ezen új rendszer alapján meg lehetne állapítani, mert idén körülbelül 6 százalékos lesz a reálkereset-növekedés –, annak a fele 3 százalék, azt hozzáadnánk, akkor az azt jelenti, hogy újabb plusz 180 milliárd forintot kellene erre előteremteni” – mondta.
Farkas András az Aréna című műsorban arról is beszélt, hogy
jövőre várhatóan 9 százalék lesz a valorizációs szorzó, ami kedvező a 2027-ben nyugdíjba vonulóknak.
A „nyugdíjguru” azt tanácsolta a nőknek, hogy ha lehet, a munka mellett vegyék igénybe a „nők 40” néven ismert kedvezményes öregségi nyugdíjat, mert így jobban járnak, mint ha később mennének nyugdíjba.
Az interjút Kocsonya Zoltán készítette, a teljes beszélgetést megnézheti és meghallgathatja alább.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
