Valószínűleg azoknak van igazuk, akik azt állítják, hogy a megbuktatott szlovák „jobboldali” kormány elvesztette realitásérzékét. A gond az, hogy egyáltalán nincsenek egyedül. Nincs ez másképp Európában, Ukrajnában, Oroszországban és az Egyesült Államokban sem. A nyugati tankok körüli vita nagyon veszélyes játék, és Szlovákia azon az oldalon áll, amelyik hajlandó a szükségesnél sokkal, de sokkal többet kockáztatni.
Nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy az ember észre vegye, a helyzet rendkívül bonyolult és veszélyes. Épp ezért haladjunk sorjában.
Németországtól várják, hogy támadófegyvereket adjon
Kezdjük ott, hogy az Egyesült Államok nem akart és a mai napig nem hajlandó átadni olyan támadó fegyvereket, amelyekkel Ukrajna orosz területeket támadhat. Ezért van az, hogy a HIMARS önjáró rakéta-sorozatvetőkhöz csak kisebb, 80 kilométeres hatótávolságú rakétákat kapott Ukrajna. Mert ha esetleg amerikai fegyverrel érne támadás orosz területet, annak súlyos következményei lennének. Emlékezzünk vissza, hogyan sietett Washington külön közleményben tagadni saját érintettségét, mikor az ukránok megtámadták a Kercsi-hidat.
Most viszont épp az USA, és az általa befolyásolt mainstream média és európai politika akarja rákényszeríteni Németországra, hogy olyan fegyvereket adjon át, amelyek támadó fegyverek. Olyan támadófegyverek, amelyek nem állnak meg a frontnál. Mondjon akármit a kijevi vezetés,
az oroszok nem abból fognak kiindulni, hogy az ukránoknak áll vagy nem áll szándékában mélyebben támadni, hanem abból, hogy van-e erre képességük vagy nincs.
Az is feltűnő, hogy valahogy senki sem zaklatja Washingtont azzal, hogy ő is adja át méregdrága Abrams tankjait. A sajtó ellenvetés nélkül elfogadta olcsó kifogásaikat arra vonatkozóan, hogy azok túl drágák és nehéz a logisztikájuk. Miért? A Patriot rendszer nem drága (egy rakéta 4 millió dollárba kerül), vagy a NASAMS rendszer, esetleg a HIMARS?
Az USA valamiért azt akarja, hogy Európa és azon belül annak vezető hatalma, Németország lépje át először a támadó fegyverek átadásának vörös vonalát. És persze, vállalja érte a következményeket. Hangsúlyozzuk, hogy nem NATO akcióról van szó, csak a NATO egy része várja el Németországtól, hogy saját nevében meghozzon egy ilyen döntést. Miért?
A valódi célpont a német-orosz kapcsolatok
Mert az USA-nak és még néhány általa befolyásolt európai országnak az az érdeke, hogy az oroszok mellett a németek is meggyengüljenek. Vagy ha ez nem megy, évtizedekre éket verjenek a két ország közé. Oroszországban továbbra is több mint 10 ezer német vállalat dolgozik. A németek továbbra is igényt tartanak az oroszok szinte korlátlan ásványkincseire és erőforrásaira.
Ha az ukránok német jóváhagyással német tankokkal indítanának támadást orosz, vagy orosznak tartott területek ellen, annak számos következménye lesz:
Szlovákia, az önfeláldozó
Ebben a képletben Szlovákia szerepe periférikus. Ám nyilvánvaló, hogy hamarosan döntenie kell, ki mellé álljon a vitában. A gazdasági érdekei azt diktálják, hogy a németek felé orientálódjon, az atlantista, Amerikáért rajongó agytrösztök által kitermelt politikusai azonban épp az ellenkező irányba sodorják. Főleg, hogy a politika, amit a szlovák bukott kormány követ, minden, csak nem konzekvens.
Rendkívül érdekes volt a védelmi államtitkár minapi elszólása, miszerint még nem kaptak felkérést a németektől arra, hogy szolgáltassák át Ukrajnának a Leopard 2-es tankokat. Ezeket a tankokat elvileg Szlovákia azért cserébe kapta, hogy 30 saját szovjet gyártmányú tankját elküldte Ukrajnának. Amit az államtitkár mond, az arra utal, hogy Szlovákia nem birtokolja a csere keretében kapott tankokat, és bármikor elvehetik azokat tőle.
Szlovákia lemondott az S-300-as rendszeréről, cserébe Patriotokat kapott. Ezek egy része ma már Ukrajnát védi. Lemondott saját 30 tankjáról, cserébe Leopard 2-eseket kapott, ám ezek is könnyen Ukrajnában köthetnek ki. Lemondott Ukrajna javára MiG-29-eseiről (ezeket még nem adta át, de mérget vehetünk rá, hogy az előrehozott választások előtt erre is sor kerül), és cserébe amerikai vadászgépeket kap, de csak azért, mert ezeket megvette (drága pénzen), nem elcserélte.
Most pedig itt van a lehetősége, hogy Lengyelország „kis koalíciójában” kapjon helyet. Ebben a lengyelek mellett a britek, a baltiak, a csehek is benne lennének, és szinte biztos, hogy ha Eduard Hegeren és Jaroslav Naďon múlik, Szlovákia is benne lesz. A csoport két fő ismérve: hajlandó nehézfegyvereket átadni Ukrajnának, és nincs benne Németország.
Minden jel szerint az EU-ban is elindult a blokkosodás, és Szlovákia egy mesterkélt trükkökkel regnáló álkormánnyal vág neki a legfontosabb kérdéseknek. Szeptember 30-a nagyon messze van, addig még rengeteget hibázhatnak az ország sorsával nem sokat törődő atlantisták.
Komjáthy Lóránt
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
