A jogsértés, sőt a nyílt erőszak is elfogadott politikai fegyverré vált a baloldalon – figyelmeztetnek az elemzők. Az amerikai Black Lives Matter aktivistái, vagy a francia no-go zónák migránsai nemigen számolják a betört kirakatokat. A közelmúltban Franciaországban keresztényeket támadtak meg szélsőségesek, köztük kisgyermekeket is, itthon pedig az oltásellenesek csoportja termelt ki magából egy szabálysértőt – habár ez nem fajult fizikai erőszakig. A szabálysértések hátteréről Horváth Zsófia viselkedéskutató beszélt.
Franciaországban katolikus körmenetet támadtak meg a héten szélsőséges aktivisták, akik gyermekeket is bántalmaztak. Az állatkert főbejáratát pedig a múlt héten rongálta meg egy maszkos fiatalember. A törvénysértés mentális hátteréről, a közösségek szerepéről Horváth Zsófia viselkedéskutatóval beszélgettek a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
Az elkövetők célja védtelen társadalmi csoportok megfélemlítése, hiszen úgy gondolják, mindenféle kritika nélkül, hogy csak nekik lehet igazuk, és ezt kívánják kinyilvánítani.
A graffitis bűncselekmény hátterében látszólag az áll, hogy az elkövető szerint a kormány nem bánik egyenlően az emberekkel, ám emögött az oltásellenesség eszméje áll. Az oltásellenesek közösségében, az ő felfogásuk szerint pedig ez minősülhet bátor tettnek.
Míg a graffitis elkövető infantilis szabálysértést követett el, addig Franciaországban hús-vér embereken tettek erőszakot, de ez is megfogható a közösség oldaláról. Fanatikusokról beszélünk, akik szerint a keresztényüldözés megengedhető, sőt üdvözlendő.
Mindkét esetben meghatározó a csoportidentitás, a kritika nélküli elköteleződés. Ahol ellenérdekű csoportok jelennek meg, mint az állatkerti rongálás esetében az egyik csoport, aki visszakapná régi életét, és támogatja az intézkedéseket. „A másik oldalon pedig van egy oltásellenes közösség, amit hergel még pluszban az oltásellenes baloldal, és az utóbbi célja, hogy keltsék a káoszt” – mondta a szakértő.
A káoszt akaró csoport pedig kitermeli magából az aktivistákat, hiszen hamar megjelenik a másik csoport le-, és a saját csoport felértékelése.
Sokszor pedig erőszakos cselekedetekhez folyamodnak, mint a keresztényekre támadók Franciaországban. A magányos elkövetők esetében, mint a graffitis elkövető esetében, nagy szerepet játszik a közösségi média.
A virtuális közösségekben egymást hergelik az emberek, ez főként a hírcikkek komment szekciójában figyelhető meg.
Megmutatkozik az ellenőrzés hiánya, bármilyen álhírt terjeszthetnek név nélkül, a felelősség vállalása nélkül. A pandémia miatt kialakult egyébként is feszült helyzetben egy ellenőrizhetetlen hergelés folyik, amely radikalizálja az embereket. Ez a jelenség pedig nem csak magányos elkövetőket, de elkövetőcsoportokat is kitermelhet magából, ráadásul fennáll a veszélye az erőszakos cselekedetek elkövetésének is.
Horváth Zsófia hozzátette: Az ellenőrzés a közösségi médiában maximum látszat szinten van jelen, olyan tartalmakat blokkolnak, amelyek jobboldali politikát tükröznek.
A közösségi médiát nehéz utolérni, az emberekben pedig megjelenhet egy illúzió, hogy bármit megtehetnek. Ennek a legnagyobb veszélye az, ha néhányan úgy gondolják, hogy a való életben is átléphetik a határokat.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
