A nő helye – Bill Gates felesége szerint

A nő helye – Bill Gates felesége szerint

A női és feminista magazinok büszkén mutatják be Melinda Gates új könyvét, amelyben – mi mást – a feminizmus megunhatatlan kérdését csócsálgatja. Persze a női magazinok is érzik, hogy olyankor bizony nagy zavar támad az erőben (a “girlpower”-ben), ha egy feministát leginkább csak azzal lehet jellemezni, hogy ő egy sikeres férfi felesége.

Szóval nem csoda, ha a könyvről a napokban cikkező Glamur női magazin szerzőnőjének kezéből is kisiklik a történet már az elején. Sebaj, “ha rövid a kezed…” toldd meg egy lózunggal:

Tekintve, hogy valójában Melinda Gates-ről semmi különöset nem lehet elmondani – azon túl, hogy jótékonysági célokra költi a férje által megkeresett vagyonokat -, ezért jobb híján ezt kell a feminista hírszerkesztőnek a világmegváltás netovábbjaként ábrázolnia. És a filantrópia, a jótékonyság, mint egyetlen hivatás még önmagában nem is lenne probléma, csakhogy ez a jótékonyság, habár felülemelkednek a nemzeti “sovinizmus” kicsinyességén és földrészeken átívelve a harmadik világban lel célokra, mégis a létező egyik leghitványabb sovinizmusba torkollik: a nemi sovinizmusba.

Hírdetés

Vessünk csak egy pillantást a Melinda Gates által megosztott Instagram fotón a jelmondatra: “Ha egy lány gyermeket oktatsz, egy egész nemzetet oktatsz.” – És sajnos számos tehetős “emberbarát” mindezt szó szerint, komolyan veszi, és sokan csakis olyan nemzetközi segélyprogramok számára adakoznak, amelyek kizárólag lányok-nők számára nyújtanak segítséget. Erről egy korábbi cikkben már részletesen írtam. Úgy tűnik, ezeket a “filantrópokat” az nem érdekli, hogy a harmadik világban embert próbálóan kemény munka, kiszolgáltatott élet vár a fiúgyermekekre, akik még nyomorban, éhezésben és betegségben is felelősek a családjuk, rokonaik eltartásáért. Csak egyetlen példaként tekintsünk az afrikai kakaóültetvényeken dolgozó fiúkra, akiknek jelentős része már felnőtt kora előtt megnyomorodik, mert a kakaószüret idején machetével vágja le a fél kezét. Ezen ők nem kívánnak segíteni. A fiúk-férfiak kihasználása, kizsákmányolása, nyomorúságos élete számukra is csak a hétköznapi élet része, amíg a lányoknak személyre szabott extra oktatást szerveznek. És nekik az sem baj, ha ez a szemléletmód már a nyugati társadalmakban is alaposan leszerepelt, hiszen jelentős mértékben ez a feminista társadalommérnöki machináció felelős azért, hogy a fiúgyermekek tömegei válnak korai iskolaelhagyókká, súlyosan aluliskolázottakká. Sebaj, hiszen a férfiakat úgyis a legalantasabb munkákra szánják, azokra, amelyeket a nők soha nem fognak elvégezni, legfeljebb csak az íróasztal mögötti körömlakkozás közben önelégülten szemlélni. – Szóval talán nem is az a kérdés, hogy mit állít Melinda Gates “a nő helyéről”, hanem sokkal inkább az, hogy mit gondol a férfi helyéről a társadalomban. A tisztesség kedvéért azért tegyük hozzá, hogy a lányok oktatására irányuló harmadik világbeli feminista programok egyúttal a lányokkal szemben  is számítóak: a társadalommérnöki igyekezet hajszál pontosan GDP-vé konvertál minden iskolapadban és munkában eltöltött évet, minden elmaradt gyermekvállalást, sőt minden abortáltatott gyermeket. – Ahogyan erről a fentebb már hivatkozott korábbi cikkben is írtam.

A hosszabb kitérő után térjünk vissza Melinda Gates könyvéhez. És mert jóérzésű ember egy feminista könyvet megvásárolni és elolvasni aligha fog, ezért a Glamur újságíróját segítségül hívva próbáljunk meg képet kapni annak lényegi üzeneteiről, illetve az olvasó által levonható konklúzióról:

Ha a nőíró úgy foglalja össze Bill Gates feleségének könyvéből származtatott felismeréseit, hogy a feminizmus a nyugati társadalomban elérte célját és ezzel értelmét is vesztette, akkor talán nem is annyira kártékony könyv ez. Legalábbis a nyugati társadalom szempontjából. Nyugodtan exportálja, teleportálja önmagát a feminizmus a harmadik világba, lehetőleg az összes aktivistájával együtt, hiszen ezt ajánlgatják “kedvesen” az antifeminista-férfijogi aktivisták is már régóta. Az már egy másik – sajnálatos – történet, hogy előbb-utóbb a “megsegített” harmadik világ sem fog köszönetet mondani nekik a hagyományos nemi szerepek lerombolásáért, a férfiakat a pótolhatatlan munkájukért megillető tisztelet felszámolásáért, a nemi sovinizmusért és a nemi gyűlöletkeltésért.


Forrás:ferfihang.hu
Tovább a cikkre »