A nő, akit minden feminista gyűlöl

A nő, akit minden feminista gyűlöl

Kevés olyan nő van, aki annyi támadást kapott volna a feministáktól, mint Eshter Villar, Az idomított férfi című könyv szerzője. Sok nőkkel, csajozással, párkapcsolattal foglalkozó fórumon alapvetésnek számít ez a mű, amelyet még 1982-ben írtak. Kicsit féltem tőle, hogy hogyan lehet egy több, mint harminc évvel ezelőtt írt könyv releváns a mai napig. Azonban megdöbbentően az. Úgy tűnik, amit a Red Pill, meg a többiek felfedeztek, azok jó része már rég fel volt fedezve.

A könyv (amely az alábbi linken magyarul is olvasható) igazából nem is könyv, inkább egy 160 oldalas magyarázat. Kicsit olyan, mint mikor jártas vagy egy témában és elképzelsz egy olyan szituációt, amikor az a téma felmerül egy közegben és te kiadod magadból, amit tudsz. Ez a könyv is ilyesmi, egyszerű véleményközlés könyv formában.

Nem csodálom, hogy az írónőt a feministák megvetik, mert ez az írása bizony kegyetlenül lehúzza a nőket minden szinten. Talán túlságosan is erős néhol. Elég rutinos vagyok nők terén, de azt persze én sem tudom, hogy melyik mit gondol, vagy mi jár a fejében (na jó, ritkán tudom azért), de ha valóban az van, amit az írónő állít, akkor a nők érzéketlen pszichopaták, akik megtűrik a férfit és kihasználják mindig minden körülmények közt. Aki érzékenyebb lelkivilágú és még dédelget ideákat a nőket kapcsolatban, az ne olvassa el, mert többé nem fog tudni tisztelni egyetlen nőt sem. Vagy… azt mondja, hogy a könyv úgy hülyeség, ahogy van.

Azért nem mindenben pontos az iromány, illetve mondjuk úgy, hogy pár dolog megváltozott az elmúlt pár évtizedben. Több mindennel sem értek egyet, de most csak azt emelném ki, ami azzal foglalkozik, hogy a nőknek egyáltalán nem számít a férfi kinézete. Ezt pontosítani kell, mert fiatalabb korban igenis számít, harminc körül lesz az, hogy inkább a férfi egzisztenciális státuszát helyezi előtérbe. Ide még az is beleférne, hogy a férfiban fontos nekik a magasság, hogy jól nézzenek ki egymás mellett, meg egy halom apróság még.

Mindenesetre kicsit túlzónak érzem a könyvet, ennyire nem szerencsés semmit lecsupaszítani, hisz ha ugyanígy lecsupaszítjuk a férfi viselkedését, akkor mit kapunk? A punciért hajt és robotol, majd később a gyerekért (de azt a nő is) és ennyi. De már itt is elhangzik, hogy a nők sosem voltak elnyomva, csak nem érdekelte őket sok minden – ilyen például a szavazás is. Érdekes, hogy mennyi mindent megírtak 1982-ben, amikről még ma is tabu beszélni. Ezért igen hasznos lenne, ha a nők is elolvasnák ezt a gondolatébresztő könyvet.


Forrás:ferfihang.hu
Tovább a cikkre »