A nemzetközi szövetség fosztotta meg hokisainkat

A nemzetközi szövetség fosztotta meg hokisainkat

Utánajártunk, miért nem magyar nevek szerepeltek a magyar mezeken a világbajnokságon.

Akik nézték a jégkorong-válogatott világbajnoki mérkőzéseinek közvetítését, bizonyára elcsodálkoztak a mezeken. A csapat hivatalos viseletén szereplő feliratok tanúsága szerint a Szlovákia elleni meccsen nem Galló, hanem Gallo adta a gólpasszt, a kanadai lövésektől Hetényi helyett Hetenyinek kellett megvédenie a kapunkat, Fehéroroszországgal szemben pedig nem Sebők, hanem Sebok találatával szereztük meg az újbóli vezetést. Sporteseményről lévén szó, teljesen ideillik kollégám egy korábbi írásunkban szereplő szellemes megfogalmazása: nem mindegy, hogy a győztesek nyakába az aranyérem vagy az aranyerem kerül.

Nem minden nyelv bánik ilyen szigorúan az ékezetekkel. Az sms-nyelvet most hagyjuk, de ott van például a francia, amelyben a nem hivatalos szövegekben a nagybetűkről gyakran lehagyják a mellékjelet – még a nevekben is –, ha egyértelmű az ejtés: Édith, Édouard, Éric, Élysée helyett gyakran csak Edithet, Edouard-t, Ericet, Elysée-t írnak. Így aztán nem okoz különösebb problémát, ha a válogatott jégkorongozó mezén Lampérier helyett Lamperier felirat szerepel. A mi nyelvünkben azonban a nevekhez szervesen hozzátartozik az ékezet, gondoljunk csak Márai Sándor Halotti beszéd című versére, amely az emigrációba kényszerült magyarok identitásvesztéséről szól: „Az óhiói bányában megbicsaklik a kezed, / A csákány koppan, s nevedről lehull az ékezet”.

A jégkorong-világbajnokságot nézve az is szemet szúrhatott egyeseknek, hogy az idősebbik Vas testvér, Márton mezén nem Vas M., hanem M. Vas szerepelt. Bár a magyarok a japánokkal, kínaiakkal, koreaiakkal ellentétben előzékenyen megfordítják a nevüket a külföldiek kedvéért, legalább a sportmezeken a helyes sorrend szokott szerepelni. Most ennek is búcsút mondhattunk.

A magyar válogatott a kapu előtt, középen „Márton Vas”

Fotó: Alekszandr Nyemenov / Europress/AFP

Talán sokakban felmerült a kérdés, hogy ki „fosztotta meg” a játékosokat a valódi nevüktől. Megkerestük a Magyar Jégkorong Szövetséget, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy mivel a felszerelést a sportszergyártón keresztül a Nemzetközi Jégkorongszövetség biztosítja, a nevek feliratozása, így az ékezetek használata és a keresztnevek kezdőbetűjének pozicionálása is csakis az IIHF hatásköre, amelybe a magyar válogatottnak, illetve a magyar szövetségnek nincs beleszólása.

Ha megnézzük a világbajnokságról készült felvételeket, láthatjuk, hogy nem csupán a franciák és a magyarok, hanem például a csehek és a szlovákok nevei is „megkopasztva” jelentek meg. A válogatottunknak a kegyelemdöfést megadó Patrik Lušňák mezén Lusnak felirat szerepelt, az ő nevéből három mellékjelet is kidobtak.

Azt, hogy a nemzetközi szövetség miért tiltja a mellékjelek használatát, nem sikerült megtudnunk. Talán az uniós intézményekhez hasonlóan az IIHF-nél is valamiféle úri huncutságnak tartják az ékezeteket, amelyek úgysem érdekelnek senkit? Pedig a labdarúgómezeken, csupa nagybetűk ide vagy oda, még a francia nevekben is sokszor megjelenik a mellékjel, hiszen például a Touré és a Toure nevet egészen máshogy kell ejteni – ahogy a magyarban is számos olyan névpár van, amelyben csak az ékezet jelent eltérést: Cseri-Cséri, Soros-Sörös, Csíkos-Csikós, Rabai-Rábai stb. Vagy lehet, hogy úgy gondolták a Nemzetközi Jégkorongszövetségnél, hogy a mellékjelek csak összezavarják a tévéközvetítések kommentátorait? Ez esetben sok sikert kívánunk a külföldi kollégáknak Garát Zsombor, Kovács Csaba, Szirányi Bence, Sebők Balázs ékezettől megfosztott nevének kiejtéséhez. Reméljük, a legközelebbi A csoportos világbajnokságon is lesz alkalmuk gyakorolni.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »