A francia konzervatív Le Figaro cikkének szerzője, Laure Mandeville úgy értékelte, hogy „az Orbán-csapat növekedő tekintélyelvűsége, a korrupciós botrányok és a nagyon egyoldalú, kizárólag a határokat áttörni képes migránshordák problémájára építő kampány egyre nagyobb felháborodást váltott ki a lakosság egy részében. De ez az elégedetlenség láthatóan nem volt elég ahhoz, hogy megtörje a Fidesz-szavazók erejét”. Orbán Viktor – a budapesti tudósítás szerint – megerősítette a kelet-európai konzervatív nemzeti forradalom élén vezető szerepét, politikájának középpontjába „a bevándorlás elleni küzdelmet és a nemzetállamnak a brüsszeli diktátummal szembeni védelmét helyezte”. A széttöredezett és gyenge ellenzék, amelyre egyébként a lakosság többsége szavazott, nem volt képes hatékonyan fellépni a Fidesszel szemben, amely a választási törvényt is megváltoztatta – írta a Le Figaro.
A balközép Le Monde tudósítója, Blaise Gauquelin úgy látja, hogy az általában militáns hangvételű Orbán Viktor, aki egész kampányát a bevándorlás elutasítására építette, vasárnap este megkönnyebbültnek látszott, miután az utolsó pillanatig nem lehetett biztos abban, hogy a stratégiája sikeres. A lap úgy látja, hogy a magyar miniszterelnök az eddig csak a szélsőjobboldal által hangoztatott összeesküvés-elméletekkel kampányolt, de „mostantól nyugodtan alhat, még négy évig irányíthatja ezt a 9,8 millió lakosú közép-európai országot, amelynek népét megmenteni és védeni kívánja a külvilággal szemben, amelyet ellenségnek és veszélynek tekint”.
A baloldali Libération úgy látja, a nagyon magas részvétel egy ideig megkérdőjelezte a Fidesz várt győzelmét, s a késve érkező választási eredmények miatt nagyon feszült volt a hangulat vasárnap este Magyarországon. Az lett a kérdés, hogy marad vagy megy Orbán Viktor. Az eredmények végül azt mutatják, hogy „a Fidesznek megvan a kétharmados szupertöbbsége, amellyel lehetősége van módosítania az alkotmányt is. Magyarországi elemzőkre hivatkozva a lap úgy vélte, hogy a jelentős részvétel azt bizonyítja, hogy a Fidesz képes a saját választási bázisát mozgósítani, és hogy a félelemre építő stratégia működik Magyarországon, az „ellenzék számára pedig hideg zuhany” az eredmény.
A Corriere della Sera című olasz napilap Magyarország abszolút urának nevezte Orbán Viktort, hangsúlyozva, hogy Angela Merkel német kancellár után a magyar kormányfőé a leghosszabb kormányzási időszak Európában.
Az újság szerint Orbán Viktornak a magas részvétel mellett az is „bejött”, hogy a nemzet védelmezőjeként és a keresztény és nyugati kultúra bajnokaként lép fel az Afrikából és a Közel-Keletről érkező invázióval szemben. A Corriere úgy látja, a miniszterelnök igazi versenytársa a Jobbik: bekövetkezett az, amitől Brüsszel és Berlin tartott, vagyis „Magyarország folytatja útját jobboldalra”.
A jobbközép Il Giornale azt írta, hogy Orbán Viktor disszidens liberálisból a jobboldal jelképévé vált. Győzelme megijeszti Európát, pedig „fél-zsarnokság” helyett Orbán nem tesz mást, mint „ráérez” a magyar nép hangulatára ebben az új poszt-ideológiai korszakban.
A jobbközép Libero címe szerint Orbán képviseli az Európát pofon ütő jobboldalt. A kormányfő egyeztetni tudta a gazdasági növekedést a nemzeti identitás védelmével, tengelyt alakított Donald Trump amerikai elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a globalizáció romlásával szemben – írta a lap.
Az Il Messaggero megjegyezte: ez az első alkalom, hogy kilométeres sorok álltak, hogy egy önkényuralommal vádolt kormányra szavazzanak. Az újság szerint Orbán Viktor választ ad a nemzetközi politikában tapasztalható demokratikus krízisre és a bürokrácia fojtogatta Európára politikai és kulturális kihívásra: ráérzett arra, hogy a politikai vezetésnek ma a gazdasági növekedéssel, továbbá a kulturális és nemzeti hovatartozás védelmével kell párosulnia. A római lap úgy látta, Budapest a migráció kérdésében Olaszország felé tekint, ahol a szintén migrációs szigorítást sürgető jobbközép és az Öt Csillag Mozgalom nyerte a választásokat.
Magyarország Orbán lábánál hever – írta a La Stampa. A balközép La Repubblica cikke szerint „nem állt le Orbán fekete hulláma”. A lap hozzátette, hogy Magyarországé az EU legerősebb gazdasági növekedése, alacsony munkanélküliséggel és ellenőrzés alatt tartott költségvetéssel.
Az ABC című spanyol konzervatív napilap azt írta, hogy a kétharmad megszerzése szabad kezet ad a miniszterelnöknek a kormányzásban. Hermann Tertsch budapesti különtudósító szerint az eredménynek következményei lesznek a magyar kormányfő és EU között kialakult konfliktusra nézve is. Úgy vélte, hogy bár Orbán Viktor kis országot vezet, de „meghatározó a jelenleg zajló ideológiai vitában” Európában, és „referenciává vált” sok új jobboldali erő számára.
Az El País című baloldali spanyol napilap budapesti különtudósítója szerint a magyarok harmadik mandátumával díjazták Orbán „populista és idegengyűlölő politikáját”. A cikket jegyző María R. Sahuquillo párhuzamot vont a márciusi olasz és a múlt decemberi osztrák választásokkal, amelyeket a populista és szélsőjobboldali pártok sikereként értelmeztek. „Ami Magyarországon történt, az újabb elismerése ezeknek az áramlatoknak” – írta.
A szerző megállapítása szerint Orbán Viktor győzelme erősíti a visegrádi négyeket, ami újabb repedéseket okozhat az Európai Unióban.
Hozzátette: az EU „szinte közönyösen” nézte a reformokat, amelyeket Orbán végrehajtott 2010-es hatalomra kerülés óta, és amelyekről legfőbb kritikusai úgy tartják, hogy aláássák a demokráciát Magyarországon, ahol létrehozták az önkényuralom „puha formáját”.
Brüsszel ugyan fenyegette Magyarországot szavazati joga megvonásával, de eddig semmi sem történt, és ez megerősítette a magyar vezető nimbuszát sajátjai körében – értékelte a helyzetet az El País újságírója.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
