A Nemzetközi Nőnap kitalálója

A Nemzetközi Nőnap kitalálója

Oda-vissza megy a polémia a legnépszerűbb közösségi oldalon a témában. Akkor hát lássuk, hogy ki is volt a Nemzetközi Nőnap kitalálója? Clara Zetkin (született: Clara Eissner, Wiederau, 1857. július 5. – Szovjetunió, Arhangelszkoje, 1933. június 20.) német szocialista politikus és nőjogi harcos.

1917-ig Németország Szociáldemokrata Pártjának aktív tagja volt, ezután pedig Németország Független Szociáldemokrata Pártjához (USPD) csatlakozott, annak is a szélsőbaloldali szárnyához, a Spartakista Ligához, melyből később a Németország Kommunista Pártja (KPD) kialakult. Ezen párt színeiben volt képviselő a Reichstagban a Weimari köztársaság idején 1920 és 1933 között.

A szászországi Wiederauban született. Tanárnak tanult, 1874-től kezdve kapcsolatokat épített ki a német nőjogi mozgalommal és a munkásmozgalommal. 1878-ban csatlakozott a Szocialista Munkáspárthoz (Sozialistische Arbeitpartei, SAP). Ezt a pártot 1875-ben alapították, két korábbi párt egybeolvadásának gyümölcseként. Az egyik az ADAV volt, amit Ferdinand Lassalle alapított, a másik pedig az SDAP, melyet August Bebel és Wilhelm Liebknecht hoztak létre. 1890-ben nevüket Német Szociáldemokrata Pártra (SPD), változtatták.

Mivel Bismarck német kancellár 1878-ban betiltotta a szocialista mozgalmakat, 1882-ben Zetkin Zürichbe ment, majd később Párizsban élt. Párizsban töltött ideje alatt fontos szerepet játszott a Nemzetközi Munkásközösség vagyis az Első Internacionálé nevű szocialista csoport létrehozásában. Ekkoriban vette fel társa, egy orosz forradalmár Ossip Zetkin nevét. A férfitól egyébként a későbbiekben két fia született. Később hozzáment Georg Friedrich Zundelhez, a híres művészhez, akinek 1899-től 1928-ig volt felesége.

Az SPD-ben Zetkin és nagyon közeli barátja és elvtársa, Rosa Luxemburg voltak a fő figurái a szélsőbaloldali forradalmi szárnynak. Vele együtt támadta Eduard Bernstein revizionista nézeteit. Zetkint érdekelték a nők politikai jogai, harcolt az egyenlő lehetőségekért és a nők választójogáért. Ő a megalapítója a szociáldemokrata női mozgalomnak Németországban. 1891-től 1917-ig ő szerkesztette az SPD nőknek szóló újságját, az „Egyenlőség”-et (Die Gleicheit). 1907-ben ő lett a vezetője az SPD újonnan alapult női tagozatának.

Ő hozta létre az első nemzetközi nőnapot, 1911. március 8-án.

Fotó és szöveg: wikipedia

sokkaljobb-kommentár: Az úgynevezett rendszerváltozás hajnalán kísérletet tettek arra a jobboldali parlamenti pártok, hogy a munkásmozgalmi nőnap helyett legyen egy igazi nőnap. Március 25-ét, Gyümölcsoltó Boldogasszony napját szerették volna Nőnapként ünnepelni, a magyar társadalom akkor sem volt rá vevő, hogy március 25-én köszöntse a lányokat, asszonyokat, és valószínűleg ma sem. Főleg az 1945-ös szovjet megszállás után lett nagy kultusza a március 8-ai Nőnapnak, amikor a férfiak ünnepelték a munkahelyeken a női munkatársakat, és igazi jó alkalom volt az ivásra.

Isten éltesse sokáig valamennyi Zoltán nevű kedves olvasónkat!

És azokat a honfitársainkat is, akik ezen a napon mégis megünneplik a nőnapot. Remélhetőleg nem úgy, mint 1990-ig, ami sajnos azért sem igazán lehetséges, mert jócskán lecsökkentek a munkahelyek és a jövedelmek.

Békéscsaba, 2016. március 8.

F. I. – T. Z.

Emlékeztető: „Két ember közt a legrövidebb út egy mosoly.” (Kodály Zoltán)


Forrás:sokkaljobb.hu
Tovább a cikkre »