Átlagosan több mint 7000 eurót emésztett fel az utazás a hazájukból Németországba eljutott menekülteknek egy Berlinben bemutatott felmérés szerint.
A Németországban élő menedékkérők és menekültek körében készített első reprezentatív felmérés szerint a hazájukból elmenekült emberek átlagosan 7137 eurót (nagyjából 2,2 millió forintot), a valamely tranzitországból elindult emberek pedig 5231 eurót költöttek arra, hogy eljussanak Németországba.
A Németországban élő menedékkérők és menekültek körében készített első reprezentatív felmérés szerint a hazájukból elmenekült emberek átlagosan 7137 eurót (nagyjából 2,2 millió forintot), a valamely tranzitországból elindult emberek pedig 5231 eurót költöttek arra, hogy eljussanak Németországba.
A Németországban élő menedékkérők és menekültek körében készített első reprezentatív felmérés szerint a hazájukból elmenekült emberek átlagosan 7137 eurót (nagyjából 2,2 millió forintot), a valamely tranzitországból elindult emberek pedig 5231 eurót költöttek arra, hogy eljussanak Németországba.
Az észak-Afrikai migránsokon a legkevesebb a haszon
A pénz nagyjából felét az utazásra kellett költeni, nagyjából egyharmadát pedig az úgynevezett segítők, illetve embercsempészek szolgálataira. A menekülés költségeit elsősorban megtakarításból finanszírozták, ezt a megkérdezettek 50 százaléka jelölte meg. A második helyen az értéktárgyak eladása áll 39 százalékkal, a harmadik helyen az alkalmi munka 34 százalékkal, a negyedik a rokonoktól vagy barátoktól kapott támogatás 15 százalékkal, az utolsó a hitel, amelyet száz megkérdezett közül heten jelöltek meg a Németországba menekülés költségeinek finanszírozási forrásai között.
A költségek származási régiótól függően erősen eltérnek, a Németországba vezető út a menekülteknek Afganisztánból és Pakisztánból a legdrágább, átlagosan 12 040 euróba kerül, míg Irakból, Iránból, Libanonból és a palesztin területekről átlagosan 11 363 eurós ráfordítással jutottak el Németországba menekültek. A közvetlenül Szíriából érkezett emberek átlagosan 5556 eurót fizettek. A költségek nagysága szerinti sor végén az észak-afrikai régió áll, az onnan érkezett németországi menekülteknek átlagosan 1398 euróba került az út.
Itt sem tudják tagadni, hogy sok migránst nem üldöznek, hanem jobban akar élni
Az anyagi terhek mellett sok egyéb veszélyforrás fenyegeti a Németországba igyekvő menekülteket a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF), a szövetségi munkaügyi ügynökség kutatóintézete (IAB) és a berlini DIW gazdaságkutató intézet közös felmérése szerint. A 2349 felnőtt, Németországba 2013 januárja és 2016 februárja között érkezett menedékkérő, illetve menekült megkérdezésével végzett kutatás alapján a menekülők 40 százalékát érte fizikai bántalmazás út közben, 20 százalékukat kirabolták, több mint 50 százalékuk esett csalás, és mintegy 25 százalékuk esett zsarolás áldozatául, és a nők 15 százaléka számolt be arról, hogy szexuális zaklatás, támadás érte út közben.
A megkérdezettek a menekülés okai között a leggyakrabban – 70 százalékos arányban – az erőszakos konfliktustól, háborútól való félelmet jelölték meg. Ezután az üldöztetés következik 44 százalékos említési aránnyal, majd a rossz személyes életkilátások 39 százalékos, a diszkrimináció 38 százalékos, és a kényszersorozástól való félelem 36 százalékos aránnyal.
A megkérdezettek 32 százalékánál szerepel a menekülés okai között a hazájuk gazdasági helyzete.
Állításuk szerint a migránsok értékrendje nagyban hasonlít a németekéhez
Arról, hogy miért Németországot választották, a megkérdezettek 73 százaléka említette az emberi jogok tiszteletét, 43 százalék a német oktatási rendszert, és 42 százalék azt, illetve azt is mondta, hogy azért menekült Németországba, mert úgy érzi, hogy ott szívesen látják.
Ezután 26, 24, illetve 19 százalékos említési aránnyal a német szociális ellátórendszer, Németország gazdasági helyezte, illetve a németországi menekültügyi eljárás következik.
A felmérés szerint a menekültek, menedékkérők értékrendje nagyban hasonlít a németországi lakosság értékrendjére; például a megkérdezettek és a német lakosság körében egyaránt 96 százalék, illetve 92 százalék ért egyet azzal az állítással, hogy demokratikus rendszerben kell élni, illetve egyenlő jogokat kell biztosítani nőknek és férfiaknak.
Sok túlképzett segédmunkás
A Németországban menedéket kereső emberek 58 százaléka vett részt legalább 10 éven keresztül valamilyen iskolai vagy szakmai képzésben, míg a teljesen iskolázatlanok aránya 9 százalék. A leggyakoribb a középfokú végzettség 37 százalékos aránnyal, felsőfokú végzettséggel 19 százalék rendelkezik.
A megkérdezettek 73 százaléka azt mondta, hogy rendelkezik munkatapasztalattal – a férfiaknál 81 százalékos, a nők körében 50 százalékos ez az arány -, e csoporton belül 55 százalék beosztottként, 27 százalék önálló vállalkozóként, 13 százalék vezető beosztásban dolgozott, mielőtt elhagyta hazáját.
A megkérdezettek 78 százaléka azt mondta, hogy szeretne dolgozni Németországban, de egyelőre csupán 14 százaléknak van munkája. Ez összefügghet a nyelvtudás szintjével is; a megkérdezettek 90 százaléka német nyelvtudás nélkül érkezett az országba, az angol nyelvtudással rendelkezők aránya pedig 30 százalék.
A BAMF vezetője, Frank-Jürgen Weise szerint a felmérés eredményei alapján a menekültek képzettségi szintje magasabb, mint amire számítottak, és a várakozásoknál kedvezőbb a hozzáállásuk a demokráciához és a nemek közötti egyenjogúsághoz is.
A BAMF legutóbbi adatai szerint 2015 szeptembere és 2016 szeptembere között mintegy 50 ezer menekült tudott elhelyezkedni, többségük valamilyen segédmunkát végez, a szállítmányozás, raktározás területén vagy a mezőgazdaságban dolgozik. Ugyanezen idő alatt nagyjából 100 ezer menekült került a regisztrált munkanélküliek közé.
Németországban tavaly 890 ezer menedékkérőt regisztráltak, az idén október végéig pedig 287 ezret.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
