A Scholz-kabinet az NSZK fennállása óta a mindenkori legrosszabb.
A németek egyre növekvő mértékben tartják a mostani kormányukat az 1949, az NSZK fennállása óta a mindenkori legrosszabbnak. Én azonban felettébb méltánytalannak tartom ezt a megítélést. Attól függ, miként állítjuk fel a mércét! Arról van-e szó, hogyan alakítja át a) az országot, vagy pedig b) a németek mindennapi egzisztenciáját? A Scholz-kormány mindent és mindenkit át akar alakítani. Ennek kell a mércének lennie. A második szempont alapján nem lehet tisztességesen megítélni, ez nem a kormány működési területe.
A németeknek olyan kormányuk van, amely pontosan azt teszi, amiben az alkotórészei – a koalíciós pártok – megállapodtak, és ezt nyilvánosan közölte is. Átalakítják a szövetségi köztársaságot, mégpedig olyan alaposan, hogy abban hiba nincs. A hibát azok a németek követik el, akik még mindig azt hiszik, a kormány az érdekükben cselekszik. Ugyanis teljesen másról van szó. Ez a kormány sikerrel jár minden olyasmiben, amit céljául tűzött ki.
Az ország és lakói egyáltalán nem számítanak neki, és csak az útjában állnak. Szörnyű akadály áll közte és az elmúlt harminc év között: a saját nehezen nevelhető népe! Így aztán a népet kell megnevelnie, mindennel együtt, ami ezzel jár.
„Mondd: jössz-e velem, vagy elvigyelek?” – írja Goethe A tündérkirályban (Képes Géza fordítása).
A kormány nagyon komolyan veszi a szükséges változtatást. Mindenki vigyázzon! A hivatásos forradalmárok magukat az átalakítás kormányának látó berlini csoportja kiválóan munkálkodik. Éppen a tervük szerint. Ha rosszul dolgozna, nem érné el nagy célját, a Német Szövetségi Köztársaság kiterjedt visszaalakítását a középkorba, beleértve a kialakult társadalmi szerkezetek lerombolását is. Már így is messze, nagyon is messze jutott ezen az őrületbe vezető úton. A mostani német kormány minden egyes nap konzekvensen és folyamatosan közelebb kerül az elhatározott céljaihoz. Akárcsak a középkorban, Németország a nap- és a szélenergiának szolgáltatja ki magát, és a világ szándékosan előidézett legmagasabb energiaárait mondhatja a magáénak.
Lerombolja a gázolaj- és benzinüzemű autók iparát, ami gazdaságának motorját jelentették, ezzel pedig Németországnak mint a gépjárműgyártás földjének nimbuszát is. Külföldre űzi a vállalkozásokat, elpusztítja a hagyományos mezőgazdaságot, a világ ősi térségeiből való ténylegesen ellenőrizetlen bevándorlással pedig lerombolja népességünk szerkezetét és a belbiztonságunkat. Törvény és jog előtt betű szerint ugyan mindenki egyenlő, ám a mindennapi gyakorlatban a bevándorlók gyakran elsőbbséget élveznek a német lakossággal szemben. A genderőrület megfosztja az embereket attól, hogy biztonságban határozzák meg magukat a szülők, család és baráti közösség hálózatában.
A cenzúratörvények, egymás besúgása és a névtelen feljelentések egyaránt a németek új normájává tették a magukat a haladás kormányának nevező társadalommérnökök repertoárját. A kormány bírálata felségsértéssel ér fel.
A német átalakítás kormánya valójában nem a „legrosszabb kormány” – hanem ellenkormány! Tettei ugyanis az ilyenekéi, nem pedig a szokványos kormányokéi alapján ítélhetők meg. Várja csak a sokszínű német nép a kormányától azt, amit az ígér, nem pedig azt, amit nem! És így máris jó bizonyítványt állíthatunk ki a Scholz-kabinetről:
jó munkát végeztek, kedves átalakítók.
A kérdés mindezek után már csak az, hogy akartak-e a németek egyáltalán ilyesfajta átalakítást, megkérdezték-e őket a választásokon, illetve nem, és nemes egyszerűséggel csak arra vágytak és vágynak-e ma is, hogy jól kormányozzák őket?
A szerző a szászországi SPD-képviselők vezetője volt, 2019-ben kilépett a Német Szociáldemokrata Pártból
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
