A német belföldi titkosszolgálat vezetője arra figyelmeztetett, hogy egyre nő az „antiszemita megnyilvánulások” száma. A hatóságoknak azonban csak állítólag az esetek kis részét jelentik be.
Thomas Haldenwang, a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) elnöke a hivatal éves jelentés bemutatóján elmondta: „Ijesztő, hogy az antiszemita narratívákat olykor a német társadalom közepén lévő emberek is magukévá teszik, és összekötő kapocsként szolgálnak a társadalmi diskurzus és a szélsőséges ideológiák között”.
A BfV jelentése a németországi antiszemitizmus megnyilvánulásait összegzi a 2020 nyarától 2021 őszéig terjedő időszakban, amelybe beletartozott a Covid-19 járvány, az Izrael és a Hamász közötti gázai háború és más olyan események, amelyeket a hivatal szerint „az antiszemita összeesküvés-elméleteket vallók kihasználtak”.
Zsidóellenes hangulat uralkodott a járványügyi intézkedések elleni tüntetéseken (a legtöbben úgy vélték, hogy a zsidók most már a védőoltások révén is megpróbálják megvalósítani az emberiség feletti hatalom megszerzésére irányuló terveiket) és a közel-keleti konfliktusról szóló gyűléseken is – emlékeztetett Haldenwang, és felhívta a figyelmet arra, hogy ilyen megnyilvánulások jelenleg, az ukrajnai háborúval kapcsolatban is felélénkültek.
„Az antiszemita ideológia jelen van a szélsőjobboldalon, a szélsőbaloldalon és az iszlamisták körében is” – mondta Haldenwang, riasztónak nevezve, hogy miközben az antiszemita incidensek száma Németországban évről évre tovább nőtt, a többségükről nem érkezett jelentés: „a sötét mező sokkal nagyobb – azok az incidensek, amelyeket különböző okokból eleve nem jelentenek.”
A német belügyminisztérium februárban közzétett adatai szerint 2021-ben 30 százalékkal nőtt az „antiszemita bűncselekmények” száma, több mint 3000 incidensről érkezett jelentés.
A rendőrség 2021-ben 63 „erőszakos támadást” regisztrált, ami hatszor több, mint 2020-ban. Az incidensek csaknem fele (1306) a tavalyi második negyedévben történt, az Izrael és a Hamász közötti gázai konfliktus idején, amikor világszerte antiszemita harag kísérte a Szabad Palesztina tüntetéseket.
Felix Klein, a német kormány antiszemitizmus elleni megbízottja úgy értékelte a jelentést, hogy az igazolta: az antiszemitizmus összeköt olyan egyéneket és csoportokat, amelyek egyébként politikailag külön szerepelnének. A világjárvány még serkentette is az antiszemitizmust – mondta Klein, külön kiemelve az „Izraelhez kapcsolódó antiszemitizmus” egyre gyakoribb jelenségét is.
Josef Schuster, a németországi zsidó hitközség elnöke veszélyesnek nevezte, hogy az oltásellenes Querdenker–mozgalom hatására a német társadalom középrétegeiben fellobbant a zsidóellenesség, ezért hangsúlyozta: „Az antiszemitizmus elleni harcot az iskolákban kell kezdeni, majd a társadalom minden területén folytatni kell.”
Forrás:harcunk.info
Tovább a cikkre »
