Vörös, gyulladt foltok, csalánkiütések, hólyagok – miközben a legtöbben türelmetlenül várják a nyarat és a jó időt, sokan a bőrüket féltik és rettegnek a napsugaraktól. Rájuk mondjuk, hogy napallergiások. De pontosan milyen jelenségről van szó? És mit tehetünk ellene?
Napallergiás – egyre többször halljuk ezt a kifejezést, amelyet a köznyelvben több betegségre is használnak. A szakemberek azonban különbséget tesznek napallergia és napallergia között, legalább három fajtáját különböztetik meg – írja a Házipatika.com.
A statisztikák szerint ez a leggyakoribb napallergia, gyakorlatilag a népesség ötöde szenved tőle, ami Magyarországon körülbelül 2 millió embert jelent. Igazából az allergia megnevezés nem is pontos, hiszen nem valódi allergiás reakcióról, csak valami hasonlóról van szó. A betegek általában azt tapasztalják, hogy néhány órával, vagy néhány nappal azután, hogy a bőrük napsugárzásnak volt kitéve, viszketni kezd, kipirul, ég, és akár más elváltozások, kiütések, hólyagok, dudorok is kialakulhatnak rajta. Súlyosabb esetben pedig akár ki is sebesedhet, és vérezhet. A tünetek nemcsak fájdalmasak, de esztétikai problémát is okoznak, hiszen jól látható testrészeken, tipikusan a mellkason, a karokon, a nyakon jelennek meg, szerencsére az arcon csak nagyon ritkán. A panaszok nemcsak nyáron jelentkeznek, hanem már az első tavaszi napsütés idején, sőt, egyeseknél már az is kiválthatja őket, ha csak ablakon keresztül éri a fény a bőrt. Az orvosok azt is megfigyelték, hogy a világos bőrű nőket érinti a leggyakrabban a probléma.
Egyértelmű választ eddig még sajnos nem adott az orvostudomány. Mindenesetre a kutatások azt támasztják alá, hogy elsősorban a napfényben található UV-sugárzás, különösen az UVA az, amelyek az arra érzékeny bőrűek számára a legnagyobb veszélyt jelenti. Hatására ugyanis nagy számban keletkeznek az úgynevezett oxidatív stresszért felelős szabadgyökök a testünkben. A szabadgyökök egyébként olyan oxigén vagy nitrogén alapú molekulák, amelyek különféle kulcsfontosságú fehérjéket támadhatnak meg a szervezetünkben. Rendkívül instabilak, mert páratlan elektront tartalmaznak, ezért reakcióba lépnek más molekulákkal, hogy újra létrehozzák a páros állapotot. Közben azonban tönkreteszik a célmolekulákat. Azoknak, akik rendszeresen küzdenek polimorf fénykiütésekkel, számolniuk kell azzal, hogy a bőrük védekezőképessége gyengébb az átlagosnál, és nem tud ellenállni a szabadgyökök támadásának. Ehelyett inkább egyfajta túlzott immunválaszt ad rá, ami tulajdonképpen a látható tüneteket eredményezi.
Az orvosok szerint ez a valódi napallergia, ilyenkor a csalánkiütést maga a napfény okozza. Szerencsére az érzékenység nagyon ritka, gyakorlatilag csak a népesség 1 százalékánál mutatható ki, ami Magyarországon alig 10 ezer embert jelenthet. Arról, hogy mi okozza, eltérőek gondolkoznak a szakemberek. A legtöbben azt feltételezik, hogy egyfajta génmutáció állhat a háttérben, és a hajlam öröklődhet. Különös ismertetője, hogy a bőrelváltozások nemcsak azokon a felületeken jelennek meg, amelyeket a napsugárzás ért, hanem máshol, így például a ruha alatt is. Sajnos ha egyszer kialakult, egy életen át számolni kell vele.
Ebben az esetben nem maga a napfény vált ki allergiás reakciót, hanem egyes élelmiszerek, gyógyszerek, vagy krémek teszik arra érzékennyé a bőrünket. Ételek közül például tipikusan a zellert, az ánizst, a paszternákot szokták azok közé sorolni, amelyekre jellemző, hogy a bennük található növényi nedvek napsütéssel kombinálva kiütéseket eredményezhetnek. Óvatosan kell kipróbálni napozás előtt új kozmetikumokat vagy illatszereket is, hiszen ezek összetevői is allergizálhatnak, ha erős sugárzás éri őket a bőrünkön. Több medicína leírásában pedig pontosan figyelmeztetik a betegeket, hogy szedésük alatt kerüljék az erős fényt. Ilyenek lehetnek egyes antibiotikumok, cukorbetegségben használatos szerek, nyugtatók és antidepresszánsok.
Mivel a tünetek annyira sokfélék lehetnek, legjobb, ha megmutatjuk őket bőrgyógyásznak. A szakemberek bőrnyugtató, szükség esetén szteroid tartalmú krémeket szoktak ajánlani. Ha valakinek súlyos napallergiája van, az orvos javaslatára próbálkozhat kora tavasszal fényterápiával is, amelynek részeként fokozatosan UV-sugárzásnak teszik ki a bőrt, hogy megtanulja azt elviselni. Érdemes speciális fényvédő krémeket választani, ha napra megyünk, hiszen ezek már a megelőzésben is sokat segíthetnek.
Ezen kívül figyeljünk oda arra, hogy a lehető legkevesebb időt töltsük napon. A déli órákat pedig, amikor a legerősebb az UV-sugárzás, szigorúan kerüljük el, az a legbiztosabb, ha 11.00 és 15.00 között fedett, zárt helyiségben tartózkodunk. Válasszunk lenge, jól szellőző ruhákat, amelyek a testünk nagy részét eltakarják. Emellett fogyasszunk magas karotintartalmú ételeket, azaz sok sárgarépát, sárgabarackot, sárgadinnyét, narancsot, mandarint, hiszen ezzel erősítjük a bőrünk védekező képességét. Óvatosan, először csak kis bőrfelületen próbáljunk ki minden új kozmetikumot és parfümöt. A polimorf fényérzékenység esetében pedig lehetünk optimisták, hiszen arra is van példa, hogy a tünetek spontán, maguktól elmúlnak.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
