Hunyadi János
A középkori Magyarország egyik legkiemelkedőbb hadvezére, a „nagy törökverő”. Katonai pályafutása elején Ozorai Pipó, majd Lazarevics István szerb despota szolgálatában állt, mellettük kezdte megismerni a törökök harcmodorát. 1427-től Újlaki László, később Csupor Demeter csapataiban szolgált.
1430 körül kötött házasságot Szilágyi Erzsébettel. A házasságból két fiú, László (1431) és Mátyás (1443) született.
1430-ban Zsigmond király szolgálatába lépett. A királyt elkísérte Itáliába, ahol megismerte a kor legfejlettebb hadművészeteit és a török harcmodort, ezen ismeretei birtokában jelentős sikereket ért el a török elleni harcban. 1433-tól udvari lovag, részt vett a huszita háborúkban. Idővel a királyi tanácsban is helyet kapott. 1439-től szörényi bán, majd 1441-től erdélyi vajda és temesi ispán lett.
Uralma elején Újlaki Miklóssal együtt látta el a török határ védelmét. Életcéljának tekintette hazája védelmét és az oszmán hatalom összezúzását, 1441-től sorozatos győzelmeket aratott a törökök felett, közel két évtizeden át a törökellenes harc fő szervezője volt.
1445-ben Hunyadi Jánost az öt főkapitány és az országos tanács tagjává, 1446-ban pedig kormányzóvá választották. Utóbbi tisztségéről 1453-ban lemondott, de főkapitányi tisztét és temesi ispánságát megtartotta.
1456-ban a törökök ostrom alá vették Nándorfehérvár várát. Hunyadi saját csapata élén vonult Szilágyi várat védő seregének megsegítésére. 1456. július 22-én a Nándorfehérvárt védő, Hunyadi János, Kapisztrán János és Szilágyi Mihály vezette keresztény seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira.
Hunyadi a győzelem után szinte azonnal újabb törökellenes hadjárat szervezésébe kezdett. A hadjárat megindítására azonban nem maradt ideje, 1456. augusztus 11-én a nándorfehérvári csata után kitört pestisnek esett áldozatul.
Kapisztrán János
Ferences szerzetes, teológus, hitszónok, Magyarország védőszentje. 1386-ban született az itáliai Capestranoban, innen ered magyar nyelvű vezetékneve.
A dél-itáliai származású szent élete során szinte egész Európát bejárta, szenvedélyes prédikációival pedig nem csak a vallásos buzgalom feléledésében, hanem hazánk megóvásában is jelentős szerepet játszott.
Kapisztrán a huszitizmus terjedése mellett az oszmán előrenyomulásban rejlő fenyegetést is felismerte és komoly erőfeszítéseket tett, hogy a Német-Római Birodalom támogassa Magyarország küzdelmét. Miután Konstantinápoly török kézre került, a pápa őt bízta meg a keresztény uralkodók egységének megteremtésével, ezért Kapisztrán 1454-ben részt vett a frankfurti birodalmi gyűlésen, majd 1455-ben Magyarországra érkezett. Itt kapta kézhez III. Callixtus pápa levelét, melyben egy keresztes sereg megszervezésére kapott utasítást. A Kapisztrán által toborzott több tízezer fős haderő nélkülözhetetlen segítséget jelentett Hunyadi számára Nándorfehérvár megvédésében. Kapisztrán oroszlánrészt vállalt egy olyan diadalban, amit a magyar hadtörténelem egyik legjelentősebb győzelmeként tartanak számon.
Hunyadihoz hasonlóan ő is áldozatul esett a csata után kitört pestisjárványnak, 1690-ben szentté avatták.
Szilágyi Mihály
1456-ban, a nándorfehérvári diadal idejében a vár kapitánya volt, amit a csata után ő építtetett újra. 1457–1458-ban és 1460-ban macsói bán, közben, 1458-ban Magyarország kormányzója volt. 1460-tól erdélyi vajda és az alsó részek főkapitánya.
A legfontosabb végvár kapitányi tisztségét sógora, Hunyadi János bízta rá. A nándorfehérvári csata során, miután Hunyadi áttörte a törökök dunai hajózárát, csatlakozott Szilágyi várat védő seregéhez és július 21-én, együttesen verték vissza II. Mehmed támadását. Július 22-én, Kapisztrán keresztes csapatainak segítségével a várból kitörő keresztény sereg döntő vereséget mért a törökre. Ezt követően a legyőzött szultán, valamennyi megmaradt haderejét hazarendelve visszavonult Konstantinápolyba. A nándorfehérvári csata a keresztény seregek fényes győzelmével végződött.
A képek az Országos Széchényi Könyvtár digitális gyűjteményéből származnak.
magyartudat.com
Forrás:magyartudat.com
Tovább a cikkre »
