Nagybányán eredetileg Hollósy Simon müncheni festőiskolájának nyári művésztelepét szerették volna létrehozni 1896-ban, de néhány éven belül Európa egyik legfontosabb festőiskolája jött létre a partiumi városban.
A Nagybányai Művésztelep alapítóinak májusban állított szoborcsoportja – maszol/Borsi Balázs
Iványi-Grünwald Béla, Perlrott-Csaba Vilmos, Ferenczy Károly, Czóbel Béla és az előző századfordulón indult nagybányai festőiskola más alkotóinak képeit mutatja be a nagybányai Máramaros Megyei Művészeti Múzeumban hétfőn megnyílt kiállítás.
A Nagybányai remekművek magángyűjteményekből című, harminc festményt felvonultató tárlat a Közép-Európai Örökség Program keretében, a budapesti Ernst Galéria szakmai közreműködésével valósult meg – emlékeztetett a megnyitón Pacsay-Tomassich Orsolya, a programot gondozó Közép-Európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány kuratóriumi tagja.
Mint hozzátette, Nagybányán eredetileg Hollósy Simon müncheni festőiskolájának nyári művésztelepét szerették volna létrehozni 1896-ban, de néhány éven belül Európa egyik legfontosabb festőiskolája jött létre a partiumi városban.
Nagybánya nemcsak a magyar festőket vonzotta: az 1930-as évek derekáig összesen mintegy 2500 nemzetközi növendéke volt az iskolának – idézte fel.
Pacsay-Tomassich Orsolya hangsúlyozta: a kiállítás egy hosszú távú kulturális misszió első lépése, hiszen magyar, román és nemzetközi képzőművészek részvételével nyári alkotótábor is nyílik az egykori nagybányai művésztelep helyén.
Baán László, a budapesti Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a tárlat fővédnöke elmondta, az itt alkotó művészeknek köszönhetően Nagybánya utcái, hegyei, egykori mindennapjai festmények, rajzok ezreiről köszönnek vissza.
A nagybányai festőiskola kitörölhetetlen nyomot hagyott a magyar művészet történetében – jegyezte meg.
Ez a tárlat is nagyszerű példája annak, hogy a műgyűjtők ma is ragaszkodnak Nagybánya művészetéhez; gyűjteményeikből ezúttal egy nemzetközi léptékű válogatás állt össze – közölte Baán László.
Eleni Korani, az Ernst Galéria tulajdonosa, a tárlat kurátora kiemelte: a kiállításon látható festmények nem csupán Magyarországon és Romániában féltett alkotások, hanem nagy európai gyűjtemények megbecsült darabjai.
A válogatás felvonultatja az alapító nagymesterek, többek között Ferenczy Károly munkáit, ezt követik az 1920-as, 1930-as évekből származó alkotások, végül néhány portré hozza közelebb a látogatókat a művészekhez – mutatta be a tárlatot.
Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere arra emlékeztetett, hogy Nagybánya évszázadokig pénzverdéjéről volt híres, az 1896-ban nyílt festőiskola azonban sokkal szélesebb körben ismertté tette az észak-partiumi várost, Nagybánya kulturális örökségét egészen egyedivé alakítva.
Catalin Chereches, Nagybánya polgármestere a tárlat üzenetéről szólva kiemelte, hogy a művészet, a kultúra „az emberiség legfontosabb leckéjére, a diverzitásra”, egymás tehetségének, identitásának tiszteletben tartására tanít.
Nagybánya Erdélyben – varak.hu
A több, eddig kiállításon még soha be nem mutatott festményt is felvonultató tárlat szeptember 24-ig látogatható a nagybányai Máramaros Megyei Művészeti Múzeumban.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
