A taláros testület tegnap hozta nyilvánosságra idevágó döntését, gyakorlatilag elutasítva a Mentsétek meg Romániát Szövetség, valamint a Ludovic Orban-féle Jobboldal Ereje zsebpárt által megfogalmazott összes alkotmányossági kifogást a múlt év decemberében igencsak kapkodva elfogadott jogszabály kapcsán.
A két alakulat két főbb vonalon fejezte ki aggályait. Egyrészt úgy vélték, a törvény pontatlan és túlságosan tágan értelmezhető megfogalmazása miatt – „kiberbiztonsági incidens” esetén – a hatóságok könnyedén hozzájuthatnak az érintett felhasználók, emberek személyes adataihoz, és azáltal sérül a magánélethez való jog. Másrészt azt is felhozták, hogy visszaélésekre adhat lehetőséget a jogszabály azon passzusa, mely szerint nemzetbiztonsági kockázatnak számít az „állami vagy nem állami entitások kibertérben elkövetett, az alkotmányos rendet veszélyeztető propaganda- vagy félretájékoztatási kampánya”. Az alkotmánybírák által a kifogásokra adott válaszok elviekben megállják a helyüket, azaz a hatóságoknak csak bírói végzés birtokában van joguk a személyes adatokat megtartani, felhasználni, illetve a nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánításhoz több tényezőnek egyszerre kell teljesülnie.
Szakmai oldalról tehát mondhatni rendben vagyunk, a kételyeket viszont ez önmagában nem hessegeti el. Romániában ugyanis nem számít fehér hollónak, hogy az elmélet és gyakorlat között fényévnyiek a távolságok. Félreértés ne essék, a kiberbiztonsági keretszabályzásra szükség van, viszont arra azért nem érdemes mérget venni, hogy a személyes adatok például nem kerülnek illetéktelen kezekbe, esetleg tárolásra későbbi felhasználására. Gondoljunk csak arra, az elmúlt években hányszor derült ki, hogy egyes hatóságok jóváhagyás nélkül gyűjtöttek adatokat (például lehallgatásokkal) közszereplőkről és nem csak, majd fel is használták azokat.
Ami pedig a nemzetbiztonsági kockázatot illeti, nos, ez talán még több kétkedésre ad okot. Erdélyi magyarként tudjuk, hogy a román állam továbbra is nemzetbiztonsági kockázatként kezeli közösségünket. Ilyen felállás mellett nem ördögtől való arra gondolni: egyáltalán nem biztos, hogy a kibertörvénybe foglalt, fentebb idézett mondat nem egy újabb lehetőség bizonyos hatóságok számára, hogy a bélyeget könnyedén rányomják bárkire. Láthattuk, mennyire képlékeny az alkotmányos rendet veszélyeztető tevékenység, megnyilvánulás fogalomegyüttese, mennyire könnyen nyilvánítható felforgatóvá vagy akár terroristává valaki akár pár mondat alapján is.
Nyilván, a puding próbája az evés. Így erről a jogszabályról is majd a hatálybalépését követően derül ki, hogy valóban hasznos és veszélytelen, vagy esetleg egy újabb játékszere a sokat emlegetett árnyékhatalomnak, mélyállamnak, avagy a romániai Nagy Testvérnek.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
