1962. június 12-én három férfi végrehajtotta a lehetetlent: megszökött a San Francisco-öbölben található Alcatraz börtönből, az Egyesült Államok legbiztonságosabbnak tartott fegyintézetéből.
Frank Morris és az Anglin fivérek, John és Clarence, merész terve és kivételes találékonysága máig izgalmas rejtély, amely a kriminalisztika történetének egyik legismertebb fejezetévé vált. A szökés részletei és a szökevények ismeretlen sorsa évtizedek óta foglalkoztatja a világot.
Az Alcatraz-sziget, vagy ahogy a köznyelv nevezi, a „Szikla”, a San Francisco-öböl közepén helyezkedik el, hideg, gyors áramlatokkal és meredek kövekkel körülvéve. Eredetileg haditengerészeti erődítményként szolgált, az amerikai polgárháború alatt konföderációs foglyokat őriztek itt, majd a 20. század elején katonai börtönné alakították. Az 1930-as években, a szesztilalom idején virágzó szervezett bűnözés korában az Igazságügyi Minisztérium vette át, és a legveszélyesebb bűnözőket – köztük Al Capone-t, Mickey Cohent és George „Géppuskás” Kellyt – tartották itt fogva. A szigorú őrizet, a zord körülmények és az elszigeteltség miatt a szökés elképzelhetetlen volt.
Alcatraz
A szökés értelmi szerzője, Frank Lee Morris, rendkívüli intelligenciájáról és komoly bűnözői múltjáról volt ismert. Tizenegy évesen árva lett, két évvel később pedig már elítélték első bűncselekményéért. Élete nagy részét börtönökben töltötte, és 1960-ban, miután megszökött a Louisiana Állami Büntetés-végrehajtási Intézetből, az Alcatrazba küldték. Cellatársai, John és Clarence Anglin bankrablók, valamint Allen West, szintén tapasztalt gazfickók voltak, akikkel Morris korábbi bebörtönzései során már kapcsolatba került. A BBC 1964-es riportja szerint Morris szinte azonnal a szökés lehetőségén kezdett gondolkodni, amint megérkezett a Sziklába.
A szökés előkészítése hónapokig tartó, aprólékos munkát igényelt. Első lépésként a mosdóik alatti szellőzőnyílások körüli, só által károsított betont vésték ki. Ehhez az ebédlőből ellopott kanalakat, egy porszívómotorból készített rögtönzött fúrót és egy véletlenül talált fűrészlapokat használtak. A fúró zaját Morris harmonikajátéka fedte el, amelyet a raboknak engedélyezett zenei órák alatt szolgáltatott. A vésés után egy őrizetlen közműfolyosóra jutottak, ahol titkos műhelyt rendeztek be. A cellafalakon keletkezett lyukakat papírmasé rácsokkal takarták el.
Az egyik cella a megbontott fallal
Több mint ötven ellopott esőkabátból gumitutajt, valamint mentőmellényeket készítettek, amelyeket a börtön gőzcsöveivel olvasztottak össze. A tutaj felfújásához egy átalakított harmonikát, az evezéshez pedig rétegelt lemezből készült lapátokat használtak. Az éjszakai őrjáratok megtévesztésére szappanból, fogkrémből és toalettpapírból élethű műfejeket készítettek, amelyeket a börtön fodrászatából gyűjtött hajjal és lopott festékekkel tettek valósághűvé.
1962. június 11-én éjjel a terv életbe lépett. Allen West nem tudott időben kijutni a cellájából, így hátramaradt, de Morris és az Anglin fivérek, a műfejeket ágyukban hagyva, megkezdték a szökést. A blokk tetején átfutottak, egy külső lefolyócsövön lecsúsztak, majd átmásztak két, egyenként 3,7 méteres szögesdrótkerítésen. A sziget északkeleti partjára érve felfújták tutajukat, és eltűntek az éjszakában. Másnap reggel, amikor az őrök felfedezték a műfejeket, megszólalt a sziréna. Jolene Babyak, akinek apja a börtön megbízott őre volt, így emlékezett vissza: „A sziréna átható hangja ijesztő volt. Az első gondolatom az volt, hogy nem lehet szökés, de tévedtem.”
Mindent és mindenkit megmozgató hajsza indult. A parti őrség megtalálta az egyik evezőt, egy gumiba zárt csomagot az Anglin fivérek személyes tárgyaival, valamint a tutaj és egy mentőmellény maradványait, de a szökevényeket nem lelték. A hatóságok arra jutottak, hogy a hideg, veszélyes áramlatokban valószínűleg életüket vesztették. Richard Willard börtönőr a BBC-nek így nyilatkozott: „Hallod a szelet és látod a vizet. Elképzelhetetlen, hogy túlélnéd.” Az Alcatrazt 1963-ban bezárták, részben a romló infrastruktúra és a magas költségek, részben a szigorú rezsim miatti kritikák miatt. A három szökevényt 1979-ben jogilag halottnak nyilvánították, de holttestük soha nem került elő, így az ügy tulajdonképpen lezáratlan.
A történet számos teóriát szült. 2018-ban a San Franciscó-i rendőrség egy állítólagos John Anglintól származó levelet hozott nyilvánosságra, amely szerint mindhárman túlélték a szökést, de Morris és Clarence később meghaltak. Az FBI nem tudta hitelesíteni az írást. 1979-ben a Szökés Alcatrazból című film, Clint Eastwood főszereplésével, tovább erősítette a legendát. 2022-ben az Egyesült Államok Rendőrségi Szolgálata frissített képeket tett közzé a szökevények feltételezett jelenlegi kinézetéről, abban a reményben, hogy új nyomra bukkannak. A szökés máig nyitott kérdés marad: vajon a három férfi legyőzte a Sziklát, vagy az öböl vize lett a végzetük?
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
