A nagy mellényről

A nagy mellényről

Emmanuel Macron továbbra is kitart február végén tett harcias kijelentése mellett, miszerint nem lehet kizárni nyugati katonák Ukrajnába küldését.

Emmanuel Macron továbbra is kitart február végén tett harcias kijelentése mellett, miszerint nem lehet kizárni nyugati katonák Ukrajnába küldését. Néhány puskaporos mondat a francia elnöktől: „A mi Európánkban közeledik a pillanat, amikor nem lehetünk gyávák. […] Nem lehet csak Amerikára várni. […] Mindent meg fogunk tenni, amit meg kell tennünk, hogy Oroszország ne győzzön. […] Semmit sem szabad kizárni…” Stb.
Macron hetvenkedéséről nekem valamiért az épp hetven évvel ezelőtt, 1954. március 13-án kezdődött Dien Bien Phu-i csata jutott az eszembe. Ez volt az a nevezetes ütközet – amolyan második Waterloo –, amely véget vetett Franciaország több évtizedes indokínai gyarmatosításának.

Pedig előzőleg akkor is nagy volt a mellény.

Hírdetés

Hogyan is történt? Amikor a második világháború végén az indokínai államok a függetlenségüket követelték, Franciaország bemutatott nekik: még mit nem! A fegyveres harc első évei a gyarmatosítók fölényét hozták, ám kiderült, az elhúzódó háború roppant anyagi megterhelést jelent. (Az ekkor színre lépő amerikaiak ugyan átvállalták a költségek zömét, ám a dzsungelháborúba belefáradt franciáknak ez is kevés volt.) Dien Bien Phu-nál egy kikényszerített támadással még megpróbálták felőrölni a felkelőket, de végképp elszámították magukat, ráadásul jött a monszun, esővel árasztva el a francia állásokat. (A legvégén a főparancsnok és törzskara is fogságba került.) A gyarmatosítók május 6-án tették le a fegyvert és bújtak ki a nagy mellényből.

Más kérdés, hogy helyükre amerikaiak jöttek (ők majd húsz év után kotródnak el), de az már egy másik történet.

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök

Pilhál György – www.magyarnemzet.hu


Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »