A Biden-adminisztráció váratlanul lemondott néhány Oroszországgal szemben, az Északi Áramlat 2 építése miatt korábban bevezetett szankcióról. Hivatalosan Washington így szeretné újraéleszteni az elhidegült amerikai-német diplomáciai kapcsolatokat, ám sokan úgy vélik, hogy Biden veszélyesen sok geopolitikai engedményt tett Berlin kegyeinek elnyeréséért.
A dolog érdekessége, hogy épp a demokrata elnök enyhít a szankciókon, holott végig az volt a Trump-ellenes narratíva egyik sarokköve, hogy Trump ezer szálon kötődik Oroszországhoz. Most azonban azt hangsúlyozzák, hogy a Trump idején nagyon megromlott amerikai-német viszonyt kell helyreállítani.
A szankciók felfüggesztése nem végleges, az amerikai külügyminiszter visszavonhatja azokat. Az Egyesült Államok tavasszal a gázvezeték építésében részt vevő négy hajóra, az Orosz tengeri Mentőszolgálatra és öt másik orosz tengeri egységre is, amelyek szintén részt vesznek a projektben.
“A mai lépés bizonyítja elkötelezettségünket az európai energiabiztonság iránt, összhangban az elnök azon ígéretével, hogy újjáépítjük kapcsolatainkat európai szövetségeseinkkel és partnereinkkel”
fogalmazott Antony Blinek amerikai külügyminiszter Izlandon, ahol Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel találkozott a Sarkvidéki Tanács ülése apropóján.
Trumpra hárítanák a felelősséget
Egyesek Biden döntését magyarázva azzal érvelnek, hogy az USA továbbra is megpróbálja majd megakadályozni a projekt befejezését, és mindenki számára világos volt, hogy ez “egy hosszú távú cél”. Csakhogy az Északi Áramlat 2 már 90 százalékban kész van, és bár van egy éves csúszás a tervezett befejezésében (2021 év vége), a 11 milliárd euróba kerülő orosz-német vállalkozás olyan közel jár a célhoz, hogy az ilyen magyarázkodások komolytalanok. A demokraták kommunikációja most arra alapul, hogy Trumpnak nem sikerült leállítani négy évig a projektet, így Bidennek már nem maradt elég tere érvényt szerezni az USA érdekeinek.
Angela Merkel német kancellár némi fenntartással, de örömmel fogadta az amerikai elnök döntését.
“Csak kicsit mozdultak el a mi álláspontunk felé az Északi Áramlat 2 kapcsán” –
mondta Merkel, azt hangsúlyozva, hogy továbbra Washington és Berlin továbbra is nagyon eltérő nézetekkel rendelkeznek a kérdésben. Ez azonban inkább politikai szívességként hangzott Biden számára, hogy ne tűnjön úgy, Biden túl könnyen adta meg magát Németországnak.
Németországban a politikai spektrum nagyobbik része támogatja a projektet. A CDU kancellárjelöltje és elnöke, Armin Laschet, és a szociáldemokrata pénzügyminiszter/kancellárjelölt, Olaf Scholz is kiállnak az Északi Áramlat 2 befejezése mellett. A mainstreamben irtózatosan nagy médiaháteszéllel rendelkező, de kérdéses tényleges erővel bíró Zöldek jelenleg még ellenzik a projektet. Németországban szeptember 26-án lesznek szövetségi parlamenti választások.
A téma még nincs lezárva, Merkel a jövő héten találkozik Bidennel, és a témában újabb egyeztetésekre kerül sor.
Gázfegyver
Ami az amerikai fordulatot illeti, az azért volt meglepő, mert az USA-nak két kulcsfontosságú szövetségese és egy jelentős érdekeltsége van Európában. A két szövetséges Románia (amely a Fekete-tengerhez biztosít hozzáférést az amerikaiaknak) és Lengyelország (stratégiai partner, Németország és Oroszország között, amolyan biztonsági fal az amerikaiak számára, hogy megakadályozzák a német szofisztikált ipar és a csaknem korlátlan orosz nyersanyagforrások találkozását). Az USA egyetlen érdemi érdekeltsége jelenlet Európában Ukrajna.
Az Északi Áramlat 2 megépítése azonban épp a szövetségeseket gyengítené meg. Nem csak arról van szó, hogy nő Európa függősége az orosz gáztól, hanem arról a stratégiai dilemmáról, hogy
ha Oroszország a balti gázvezetékeken keresztül értékesítve a földgáz hozzáfér bevételei legnagyobb részéhez, akkor kevésbé lenne fájdalmas számára bevetni a gázfegyvert Közép-Kelet-Európa országai, köztük Lengyelország ellen.
Mivel az amerikai stratégiai érdekek az elnök személyével ellentétben nem változnak olyan könnyen, kérdés, mi lesz az amerikai engedmények sorsa ilyen közel a veszélyes projekt megvalósulásához.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
