A GDP-növekedésünk forrásai:
– csökkenő — ám agyontámogatott, tehát hosszasan nemzetgazdasági veszteséget produkáló — külföldi beruházások termőre fordulása, az egyenleget csak a Jóisten tudja,
– rezidens külföldi (multi) működőtőke és tőkepótlás,
– multik magyar és külföldi tulajdonú beszállítói (multik ellátási lánca),
– közpénzből elkövetett állami beruházások (többnyire vasba és fémbe — emberi „erőforrás” helyett –, tehát nagyon alacsony megtérüléssel, és ideértve az ellenőrizhetetlen, illetve „irányított” közbeszerzési körülményeket ideértve, nyilvánvalóan hosszú időre veszteségesen),
– EU-támogatások (a nyugati adófizetők pénze),
– a magyar kivándorló repatriált (haza utalt) jövedelméből történő fogyasztás,
– MNB-tartalékok (növekedési program ismeretlen hatásokkal és megtérüléssel).
Mindösszesen a magyar (nemzeti) hozzáadott érték mérhetetlenül, siralmasan alacsony, a magyar nemzetgazdaságot a külföld tartja el, az ország termelékenysége folyamatosan erodálódik, a humántőke újratermelése ismeretlen fogalom, a gazdaságszerkezet többszörös (külső/multi és belső/állami) gyarmati státusra utal, Londonban viszont örülnek annak, hogy finanszírozhatnak minket.
Eközben a kiadási oldalon rekordméretűre emelkedtek az állam működési kiadásai (több mint 3 ezer milliárd), stagnál vagy csökken minden más.
Ha még egyszer valaki azzal jön, hogy ez a kormány milyen sikeresen stabilizál, növeszt, hat, alkot, gyarapít, akkor — jöjjön. Az értelmesebbje meg hadd kacagjon. Cumi.
Ui.: Picit kerge az, akit érdekel a puszta GDP-növekedés, ha nem lát mögé + nem látja a növekmény hasznosulását. Nálunk a növekménynek kevés köze van a nemzeti géniuszhoz (lásd fent), kivéve persze azt a részt, amelyet ellopnak. Na ez viszont igazán geniálisan történik. Nem is hasznosul, csak néhány zsebben.
Forrás:hafr.blog.hu
Tovább a cikkre »
