Két nagy baj van a fideszes médiával: az egyik, hogy a kormánypártra nézve kínos ügyeket, kérdéseket még csak felvetni sem lehetséges benne, a másik pedig, hogy szigorúan tartaniuk kell magukat a „zéró tolerancia” elvéhez. Vagyis a fideszes bértollnokoknak, fejvesztés terhe mellett, két előíráshoz kell igazodniuk: a Fideszt és a választott nép fiait kritikával illetni tilos. Még akkor is tilos, ha az igazság ezért kimondhatatlanná válik, és a magyarság sorsa szempontjából kulcsfontosságú kérdések megvitatása sem lehetséges. A fideszes média mindkét baja szembeötlően mutatkozott meg a Hír TV július 15-én sugárzott Napi aktuális című műsorában, a Vejkey Imre kereszténydemokrata politikussal folytatott beszélgetés során. Az interjú mindemellett érdekes összefüggésekre (vagy azok létezésének makacs tagadására) is fényt vetett.
A KDNP-s politikust abból az alkalomból hívták meg a stúdióba, hogy a Kúria a napokban jóváhagyta a Népszava ellen, Pápai Gábor keresztényellenes karikatúrája miatt indított perében még 2021-ben született másodfokú ítéletet. A legfőbb bírói szerv döntése szerint a Népszava Jézust gúnyoló karikatúrája és szövege megsértette a kereszténydemokrata képviselő keresztény vallási közösséghez tartozásával összefüggésben érvényesített, emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát. A szennylapot négyszázezer forint megfizetésére kötelezték Vejkey Imre számára, valamint természetesen a perköltséget is a ballibsi újság szerkesztőségére hárították. A Népszava ezután a Kúriához fordult „jogorvoslatért”, amely azonban szerencsére helybenhagyta a másodfokon született bírósági ítéletet. A magát megtévesztően Magyar Újságírók Országos Szövetségének nevező, „független, objektív” társulat szokásához híven ezúttal is szembeköpte a kereszténységet: 2020-ban a szervezet az év karikatúrájának nyilvánította Pápai Gábor még csak humorosnak sem nevezhető förmedvényét.
A Napi aktuális című műsor keretében vetített interjú során Vejkey Imre meglehetősen érdekes részleteket árult el. A máskülönben okos és felkészült műsorvezető, Gerhardt Máté föl nem tett kérdései pedig megvilágították azokat a tilalomfákat, amelyek a Fidesz-média és a teljes igazság föltárása között tornyosulnak. A kereszténydemokrata politikus elmondta ugyanis, hogy miután benyújtotta keresetét az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszékhez, felszólították: egészítse ki a folyamodványát annak kifejtésével, miből gondolja egyáltalán, hogy létezik Magyarországon keresztény közösség. Vejkey „hiánypótlásként” röviden összefoglalta a bíróságnak a keresztény Magyarország történetét. „A bíróságnak ezt el kellett magyarázni, hogy léteznek keresztény közösségek Magyarországon, amelyeket sért ez a karikatúra?” – tette fel a kérdést a láthatóan őszintén megdöbbent műsorvezető. Így történt, és mint azt a KDNP-s honatya elmondta, erőfeszítését siker koronázta, ugyanis „a bíróság befogadta a keresetét”. Csakhogy újabb meglepetés érte a kereszténydemokrata politikust a „keresztény-nemzeti kormányzás” 10. esztendejében: ugyanis az érdemi tárgyalás kb. 30 másodpercig tartott. Mint arról Vejkey Imre beszámolt, a bírónő közölte vele, hogy „minden ténybeli és jogi kérdéssel tisztában van”, ám ekkor a KDNP-s honatya szót kért, de nem kapott, majd a tárgyalást befejezettnek nyilvánították. „Ennyi volt a tárgyalás!” – közölte mosolyogva Vejkey. „Ezt nem értem, mire hivatkozott”? – tette fel az (ál)naív kérdést a műsorvezető. „Hogy minden ténybeli és jogi kérdéssel tisztában van” – hangzott a felelet. Vejkey Imrét – aki nem csupán parlamenti képviselő, de az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának elnöke is – tehát 30 másodperc „tárgyalás” után kiküldték a tárgyalóteremből, majd pár perc múlva visszahívták, akkor pedig a bíróság „félóráig hirdette az ítéletet”, amelyben elutasították a keresetet.
„Elképesztő, tényleg úgy éreztem magam, mint Pelikán Bacsó Péter a Tanú című filmjében, amikor a vádiratot kellett volna megkapnia, de egyből az ítéletet kapta meg” – jelentette ki a kereszténydemokrata politikus. Az első fokon eljáró törvényszék arra hivatkozva ítélte alaptalannak a folyamodványt, mivel a Népszava karikatúrája szerinte valójában „jópofa vicc”, és egyébként is „ideje lenne végre, hogy a keresztényeknek is humorérzéke legyen”. Sőt az ítélet indoklásában állítólag az is elhangzott a bírónő szájából, hogy „ha eltekint a szövegkörnyezettől, eltekint minden mástól, és csak a Jézus-ábrázolást nézi, akkor ez egy konvencionális Jézus-ábrázolás”.
Tolakodóan merül fel mindezek után – a Fidesz-médiában a „zéró tolerancia” tiltása nyomán fel nem vethető – kérdés: vajon ha a holokauszttal kapcsolatban születik egy gúnyos ábrázolás, azt is „jópofa viccnek” minősítette volna a bíróság? Azonban egy másik kérdést is feltétlenül fel kellett volna tennie a műsorvezetőnek, főleg azután, hogy Vejkey Imre elmondta: „az ítélet után elkeseredtem, és úgy éreztem magam, mintha keresztényként másodrangú állampolgár lennék a bíróság, a Fővárosi Törvényszék előtt”, és „mint az Igazságügyi Bizottság elnökét és a parlamenti imacsoport elnökét ez mélységesen elkeserített”. A fideszes médiában soha el nem hangzó – föl sem tehető – kérdések pedig az alábbiak lettek volna: miért uralkodik még mindig – 12 év „nemzeti-keresztény” kormányzás után – magyar- és keresztényellenes, „balliberális” szellemiség a bírói kar soraiban? Mit tett a Fidesz az elmúlt 12 év során azért, hogy az igazságszolgáltatást területén visszaszorítsa a globalista erők befolyását? Vagy a Fidesz megpróbált rendet tenni a taláros testületekben, de „magasabb helyről” lefogták a kezét? Miképpen egyeztethető össze a bíróságok függetlenségének elvével az „érzékenyítés” hazug jelszava alatt zajló „balliberális” agymosás?
Ha a fenti kérdések nem is hangzottak el, azonban Vejkey Imre elárulta, hogy az elsőfokú törvényszék döntését követően sikerült nem csak a történelmi egyházakat, hanem „minden Magyarországon működő egyházat” fölsorakoztatni az újabb bírósági csata előtt. Ennek az egységes fellépésnek köszönhetően azután a „másodfokú bíróság nem tudott mit mondani”, és elmarasztalta Népszava karikatúráját, amely megsértette felperes „keresztény vallási közösséghez tartozásával összefüggésben érvényesített, emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát”. „Hiszünk a feltámadt Jézus Krisztusban, hisszük, hogy ő a mi Megváltónk, ő a mi Szabadítónk” – jelentette ki a kereszténydemokrata politikus.
Vejkey Imre persze minden elismerésünket megérdemli, amiért nem adta fel a harcot, és kiállt a keresztény értékek védelmében. Jó lenne azonban tudni, hogy miután a „nemzeti-keresztény kormányzás” 11. évében „keresztényként másodrangú állampolgárnak érezte magát” a bíróság előtt, hatalmi befolyását kihasználva tett-e bármit is az igazságszolgáltatást uraló globalista-liberális befolyás csökkentése érdekében? Csakhogy a műsorvezető természetesen ezt a kérdést sem merte feltenni, helyette más irányba terelte a beszélgetést: a nemrég újjáalakult parlamenti imacsoportról kérdezte a vendégét.
Vejkey Imre elmondta: a parlamenti imacsoport, melynek ő a vezetője, 25 képviselővel már 9 éve működik, a tavaszi választást követően, május 2-án pedig újjászerveződött. Hogy miféle célokért imádkoznak a parlamenti imacsoport tagjai? Vajkay Imre nem titkolta a legfrissebb fejleményeket. Íme: „Éppen ezen a héten tartottuk a 113. parlamenti imacsoporti összejövetelt…. ez egy rendkívüli összejövetel volt, ugyanis közösen imádkoztunk izraelita testvéreinkkel, méghozzá az ortodox testvérekkel. Itt volt nálunk Köves Slomó rabbi úr, sőt Izraelből is volt nálunk Joszi Dagan úr, Szamáriának a kormányzója.” (Joszi Dagan egészen pontosan a Szamáriai Regionális Tanács elnöke, hithű cionista, a Jordán-folyó nyugati partján zajló, nemzetközi jogszabályokba ütköző izraeli terjeszkedés feltétlen híve, aki szerint a megszállt Ciszjordánia északi része, „Szamária Izrael szíve és az emberi civilizáció alapja”.)
A parlamenti imacsoport tagjai, valamint az izraeli cionisták nagyszerűen érezhették magukat, mert, mint azt Vejkey Imre elárulta, „az eredetileg tervezett másfél-két órás közös ima helyett két és fél órát imádkoztunk, és ami még különleges volt, hogy nem mi láttuk vendégül őket az imareggelin, hanem ők hoztak szendvicset, és kóser reggeli volt a parlamentben” – közölte elégedett mosollyal az arcán a kereszténydemokrata képviselő.
Gergely Bence
(A szerző olvasónk.)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
