Vladimír Lengvarský (OĽaNO) egészségügyi miniszter átalakítaná a sürgősségi gyermekrendelők hálózatát, mivel túl sok az intézmény és túl kevés az orvos. Szerinte azokban a városokban nincs szükség sürgősségi rendelőkre, ahol van kórház is. Az orvoskamara vezetője egyetért a miniszterrel, viszont a kórházszövetség tiltakozik.
A minisztérium nemrégiben kidolgozott egy elemzést arról, hány általános orvos és gyermekorvos hiányzik a szlovák egészségügyből, és mely járásokban a legkritikusabb a munkaerőhiány. Ebből kiderült, hogy a gyermekorvosi ellátás akadálytalan működéséhez még legalább 223 szakemberre lenne szükség. Ez azonban csak a probléma egyik része: az adatok azt mutatják, hogy a gyermekorvosok átlagéletkora 59 év, és 48 százalékuk már 63 évnél is idősebb, vagyis a közeljövőben bármikor nyugdíjba vonulhat. A munkaerőhiány miatt az orvosoknak gyakran túl sok beteget kell ellátnia, aminek eredményeként a szakemberek leterheltté válnak, és a páciensek sem feltétlenül kapják meg a kellő időt és odafigyelést.
A munkaerőhiányból fakadó problémákra az utóbbi hetekben több konkrét példát is láthattunk. Az egyik a rózsahegyi sürgősségi gyermekrendelőt érinti, ahol nemrégiben nyolc gyermekorvos adta be a felmondását. Az esetről elsőként az aktuality.sk hírportál számolt be. Jana Nosková, az intézmény üzemeltetője azt mondta, vele együtt eredetileg kilencen vállaltak készenléti szolgálatot. A rendelő a hétköznapokon délután 4-től este 10-ig, hétvégente, valamint ünnepnapokon pedig reggel 7-től este 10-ig tart nyitva, vagyis az orvosok a rendelési óráikon kívül teljesítik a szolgálatokat. Nosková szerint a probléma akkor kezdődött, amikor az egyik idősebb orvos nyugdíjba vonult. Mivel nem sikerült helyette újabb szakembert találni, ezért a továbbiakban nyolc orvossal működött volna a rendelő. Ebbe azonban a többi gyermekorvos nem egyezett bele. Amíg kilencen voltak, addig elég volt havi három ügyeletet vállalniuk, egyet hétvégén és kettőt hétköznapokon. Így azonban már legalább havi négy szolgálatot kellett volna teljesíteniük, amit túlságosan megterhelőnek ítéltek meg, ezért nyújtották be a felmondásukat. Nosková jelenleg úgy próbálja megoldani a helyzetet, hogy a helyi kórház gyermekgyógyászati osztályának munkatársaival tárgyal.
Vladimír Lengvarský az esettel kapcsolatban azt mondta, szerinte eleve felesleges a rózsahegyi intézmény üzemeltetése, hiszen a városban van kórház is, ahol több gyermekorvos dolgozik. Hasonlóan fogalmazott a nem messze található alsókubini sürgősségi rendelőről is.
Ezen a példán keresztül is látható, hogy a munkaerőhiány milyen formában mutatkozik meg a járóbeteg-ellátásban. A gyermekorvosok hiánya az egész országban érezhető, így a közeljövőben szinte bármelyik intézményben hasonló helyzet alakulhat ki. A Pravda napilap értesülései szerint például Nyitrán is problémákba ütközik a sürgősségi gyermekrendelő üzemeltetése, mivel az orvosok itt is túlterheltek, ráadásul sokan már nyugdíjas korban vannak, ezért nem bírják az állandó nyomást.
Az egészségügyi miniszter azt mondta, a közeljövőben át kell értékelni a sürgősségi rendelők hálózatát. Jelenleg 56 ilyen intézmény működik az országban, de a tárcavezető szerint csökkenteni kell a számukat.
„Az állam már nem tud biztosítani egy ilyen sűrű sürgősségi gyermekrendelői hálózatot. Ráadásul szerintem nincs is ennyire szükség”
– jelentette ki. Hogy az átértékelésre pontosan mikor kerül sor, és milyen rendelőket érinthet, egyelőre nem pontosította.
Richard Raši (Hlas) korábbi egészségügyi miniszter sajnálatosnak tartja, hogy máris az intézmények bezárását fontolgatja a tárca. Szerinte keresniük kellene a megoldásokat arra, hogyan lehetne ezeket a rendelőket fenntartani. A Hlas képviselője állítja, meg lehetne határozni egy átmeneti időszakot, amely során megpróbálnák vonzóbbá tenni az ügyeletet az orvosok számára. Ez idő alatt kezdeni kellene valamit a munkaerőhiánnyal is.
„Az utóbbi két évben semmit sem tettek az ügyben”
– fogalmazott Raši.
Lengvarský ötlete az orvosokat is megosztja. Pavel Oravec, a Szlovák Orvoskamara (SLK) vezetője például egyetért a miniszterrel. Úgy véli, a hálózatot úgy kellene beállítani, hogy a megfelelő elérhetőség mellett az adott közigazgatási egység személyzeti lehetőségeit is figyelembe kellene venni. Rámutatott, hogy bizonyos régiókban van elegendő gyermekorvos a sürgősségi rendelők üzemeltetésére, viszont vannak olyan országrészek is, ahol havonta öt vagy több ügyeletet kell vállalniuk. Oravec szerint ez rendkívül megterhelő, az ideális az lenne, ha legfeljebb havi kétszer kellene szolgálniuk.
A Szlovák Kórházszövetségnek (ANS) azonban nem tetszik az a javaslat, hogy a sürgősségi rendelőkben szolgáló orvosok feladatait a kórházak gyermekgyógyászati osztályainak munkatársai vegyék át. A szövetség hangsúlyozza, hogy a kórházakban dolgozó orvosok már eleve leterheltek, ezért nem jó ötlet újabb feladatokat akasztani a nyakukba. A gyermekgyógyászati osztályokon gyakran életveszélyes esetekkel kell foglalkozniuk, ezért az ANS nehezen tudja elképzelni, hogy emellett még a sürgősségi ügyeleteket is bevállalnak az orvosok. Ráadásul a minisztérium készülő kórházreformja csak tovább fogja csökkenteni a gyermekgyógyászati osztályok számát, így a rendelők megszüntetésével kérdésessé válik a gyermekek ellátásának biztonsága, állítja a szövetség.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
