A multik felé lejt a pálya a kisvállalkozásokkal szemben

A multik felé lejt a pálya a kisvállalkozásokkal szemben

Alapjaiban változtatnák meg a multinacionális cégeknek nyújtott kedvezményeket, támogatásokat a Civitas Intézet Gazdasági és Társadalomtudományi Kutató Zrt. „Magyarország és a multinacionális cégek” című konferenciáján résztvevő pártok képviselői.

Penz András, a Demokratikus Koalíció gazdasági kabinetének titkára szerint a lejáró támogatásokat nem szabad újra megadni a multiknak, s az egész kedvezményrendszert újra kell gondolni. S miután az elégtelen hazai tőkeellátottság és innováció miatt a modern technológiákat a multik hozzák magukkal, e szerint kellene szelektálni közöttük. Átlátható, egységes és az európai rendszerhez illeszkedő nemzeti szabályozásra van szükség, mert csak így tudunk hatásosan föllépni a magyar érdekekért. A multikat sújtó különadókat pedig fokozatosan ki kell vezetni. A DK álláspontja szerint hozzáadott értéktípusú adózást kell bevezetni, illetve a hazai kisvállalkozásokat adóeszközökkel is támogatni, továbbá kedvezményeket adni a kutatás-fejlesztési-innovációs beruházások fejében, vagyis társadalmi célokat kellene támogatni. S miután a szakképzésben jelentős hiányosságok vannak, azt gyökeresen át kell alakítani, hogy olyan fiatalok hagyják el az iskolát, akik 18 éves korig tankötelezettek, s akiknek a fejét nem lexikális tudással tömik meg, hanem megtanítják őket gondolkodni, hiszen jó eséllyel folyamatosan tovább kell képezni magukat a gyors technológiai változások miatt.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke arra hívta föl a figyelmet, hogy újra kellene tárgyalni a stratégiai megállapodásokat, különösen a titkosítottakat, mert azok semmire nem kötelezik a multikat, amelyek viszont hatalmas támogatást kapnak a magyar kormánytól. Bele kellene venni a megállapodásokba a kötelező magyar beszállítói hányad nagyságát. Az nem járható út, hogy a magyar állam 1-2 évre előre kifizeti a betelepült multi munkabéreit, és semmi garancia nincs arra, hogy ezek az állások hosszabb távon is megmaradnak. A politikus szerint a nemzetközi vállalkozásokat be kell vonni a közteherviselésbe, mert jelenleg évente mintegy négyezer milliárd forintot visznek ki az országból informatikai vagy gyártástechnológia bérlésre hivatkozva. Ezt a rendszert meg kell szüntetni, s ezzel együtt átalakítani az adórendszert. Annál is sürgetőbb a változtatás igénye, mert a hangzatos ígéretek ellenére hátrányban vannak a magyar cégek, nagyon a multik felé lejt a pálya.

Elmondta, hogy a Jobbik kormányra kerülése esetén öt évre változatlan adórendszert garantálna, mert a vállalkozások csak így tudnak tervezni. Komoly problémát jelent szerinte, hogy a multik kedvébe járva a kormány teljesen kiszolgáltatottá tette a magyar dolgozókat a munkatörvénykönyv átalakításával. Nem véletlen, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt a kizsigerelt dolgozókat érő munkahelyi balesetek száma.

Hajnal Miklós, a Momentum szóvivője szerint a multik által behozott tőkét és technológiát a kormánynak okosan kellene használni, s nem összeszerelő üzemet létesíteni az országból, ugyanis éppen ez utóbbi miatt nem nő a termelékenység. De ez utóbbihoz az is hozzájárul, hogy a képzett munkaerő egyre inkább elvándorol. Az innovációt elősegítendő át kellene alakítani az oktatást, mert e nélkül elképzelhetetlen a felzárkózás. Jelenleg ott tartunk, hogy a bizonytalan gazdasági feltételek illetve, az állami hintapolitika miatt versenyképtelenek külföldön a magyar cégek. Ugyanezen okból nem jön a külföldi tőke hazánkba, s mert az elmúlt majd három évtizedben a gazdaság és a politika nagyon összefonódott. Az adórendszerben is gyökeres változtatásokra lenne szükség, mert a Fidesz adópolitikája – például az egykulcsos személyi jövedelemadó – a legszegényebbeket sújtja. A multikat érintő szektorális adókat pedig ki kellene vezetni, a bankadó kivételével. Teljesen új támogatási rendszert kellene kialakítani, ahol csak limitált a támogatás mértéke, s csak áttételeken keresztül jut el a multikhoz.

http://mno.hu/

Pataki Márton, az Együtt szakpolitikusa szerint tudomásul kell venni, hogy a kicsi magyar piacra alapozva nehéz boldogulni, ezért a kereskedelmet és munkamegosztást kell maximalizálni. Ennek nehézségét mutatja, hogy jó néhány középvállalkozást – mint például a Forest Papír, a Szentkirályi – egy bizonyos üzemnagyság fölött multiknak adtak el. Ezen csak úgy lehet segíteni, ha megfelelően képzett munkaerővel rendelkezünk, ehhez pedig a megfelelő oktatási rendszer, s az innováció előtérbe helyezésére lenne szükség.

A multik támogatásával kapcsolatosan kiemelte, elfogadhatatlan, hogy egy már rég óta itt termelő multi egy-egy munkahely teremtésére akár 16 millió forintot kap a kormánytól. Különösen azért rossz az ilyen megoldás, mert a külföldi óriáscégek általában eleve a fejlettebb régiókban telepednek meg. Az egyedi alkudozások rendszere helyett normatív támogatási rendszert kellene kiépíteni. Az adórendszerben pedig vissza kellene állítani a nagyvállalatok magasabb társasági adókulcsát. Ezzel együtt a gyenge érdekvédelem miatt kiemelten kellene támogatni a munkavállalókat, s a szakszervezeteket, mert ma senki sem védi meg őket. A legszomorúbb, hogy az elmúlt nyolc év kormányzása az általános üzleti környezetet lerombolta. Jól mutatja ezt, hogy a mai magyar társadalom kétharmada úgy véli, Mészáros Lőrinc Orbán Viktor strómanja.

A konferencián elhangzott előadásában Vértesy László, a Civitas Intézet vezérigazgatója rámutatott, teljesen féloldalas és sérülékeny a magyar gazdaság. A mintegy ezer magyarországi nagyvállalat krémjéből, a Top 100-ból mindössze hét van magyar tulajdonban. Összességében a multik termelésének kétharmada exportra megy, de például az Audi, General Electric és Hankook szinte teljes termelése külpiacon talál gazdára. Jól mutatja az ország kitettségét, hogy 5-6 megyében a legnagyobb munkáltató az autóipar, illetve hogy a GDP több mint felét a multik termelik, s foglalkoztatottak harmadának adnak munkát. A vezérigazgató elemzése szerint a nemzetközi cégek egyre több támogatást kapnak. Amíg 2005 és 2010 között 115 milliárd forint ütötte markukat, addig 2011 után 170 milliárd forintnyi támogatást kaptak. Pedig a kisebb cégeknek lenne szükségük a segítségre, hiszen termelékenységük messze elmarad a multikétól, s éppen ezért nem tudnak magas béreket fizetni. S miután hazánkba nem a legmagasabb technológiai szintű termelést hozzák a külföldi cégek, a magyarországi multik fizetései is elmaradnak a fejlett országokban szokásosnál. Annál nagyobb a lemaradás, minél fejlettebb technológiáról van szó. Azt lehet mondani, hogy egy magyar multinál kapott bér egy nyugati kisvállalkozásnál fizetett jövedelemnek felel meg. Jól mutatja a magyar bérrendszer egyenlőtlenségét, hogy amíg egy egyetemi professzor 30 év gyakorlattal valamivel többet keres, mint 500 ezer forint, addig egy boltvezető akár nyolcszázezer forintot is megkaphat. De az is árulkodó jel, hogy 2010 óta nőtt a magyar bérek elmaradása a német jövedelmekétől. Amíg nyolc évvel ezelőtt 29,7 százaléka volt a magyar átlagbér a németnek, addig 2015-re ez az arány 25,1 százalékra csökkent.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelenik meg. A megjelenés időpontja: 2018.02.09.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »