A mongóliai Orhon tartományban korábban feltárt ókori emberi maradványok újbóli vizsgálata különleges felfedezéssel szolgált: a női csontvázak közül legalább kettő olyan asszonyé volt, aki életében képzett harcos lehetett. A vizsgálatot végző szakértők szerint ők és a hozzájuk hasonló harcosnők lehettek a ma már világszerte ismert, évezredes gyökerű kínai Mulan-legenda ihletői.
A 29 csontváz újbóli vizsgálata során több nő maradványaiból is megállapítható volt, hogy sokat ült lovon élete során, némelyeknél az íjászat rendszeres gyakorlásának nyomai is megfigyelhetők voltak. Két nő esetében annyira feltűnőek e nyomok, hogy kimondható: valószínűleg képzett harcosok voltak.
„Ez igen kicsi minta, mindössze 29 temetkezésről van szó, de két nő is van köztük, akikre illik a leírás” – mondta el Christine Lee, a Kalifornia Állami Egyetem antropológusa. „Ez valójában sok – egyre sem számítottam.”
A maradványok közt Lee és kolléganője, Yahaira Gonzalez három csoportot különítettek el: a térséget körülbelül 2200 évvel ezelőtt uraló hsziungnukat, az őket mintegy 1850 évvel ezelőtt a térségből kiszorító hszianbejeket, majd az ő helyükre 1470 évvel ezelőtt lépő türköket.
A türk nők csontvázain a lovaglás nyomai látszottak, azonban vélhetően nem volt számukra mindennapos tevékenység. A három hsziungnu nő csontjain ennél több lovaglás, és az íjászat által hagyott kopásminták voltak megfigyelhetők.
A legfigyelemreméltóbb jeleket azonban a hszianbej nők maradványain találták: a három nőből kettő csontozata alapján nem csak gyakorlott és rendszeres lovas volt, de képzett lovasíjász is.
Ez azt jelenti, a hszianbejek nagyobb harci készültségben élhettek, mint az előttük és utánuk a térségben lakó lovasnomádok. Ez egybevág a tágabb térség politikai viszonyaival a hszianbejek idejében:
Kr. u. 220-ban a kínai Han-dinasztia bukását több évszázados zavaros időszak követte, ezalatt – 386-tól 634-ig – létezett a hszianbej állam is (Kínában északi vej állam néven ismert).
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
