Szórakozás, zeneszó és dinsznótoros finomságok jellemezték a Pozsonyhoz közeli község hagyományőrző szombatját.
Még mindig benne vagyunk a farsangban, ami sok helyütt a vigadozásról szól. Ilyenkor nemcsak az oktatási-nevelési intézményekben, szervezetekben szerveznek szórakoztató programokat, hanem települési szinten is. Így volt ez a Pozsonyhoz közeli Szemet községben is.
A helyiek nagy örömére idén sem maradt farsangi történések nélkül a község. A legkisebbek között azért voltak olyanok, akik féltek kicsit a busóktól, ám a hangzavarhoz gyorsan alkalmazkodtak, feloldódtak.
Bartal Sándor szervező, az esemény előzményeivel kapcsolatban elmondta, hogy Szemet községből 1947 tavaszán 47 magyar családot telepítettek ki Baranya megyébe. A kitelepített felvidékiek felkutatása során került kapcsolatba a mohácsi busójárással, melynek hazai megteremtésének ötlete Majs községi barátaikkal közösen történt. A farsangi rendezvényt azóta kétszer tudták megrendezni.
Ahagyományos farsangi disznóölés programja így kibővült a Mohácsi busók és a sokác lányok szereplésével. Bartal Sándortól megtudtuk azt is, hogy minden évben Szita Ágoston készíti el a rendezvényre látogatók számára az egyedi sokác – mohácsi köcsögös babot.
A helyi szervezőt a rendezvény céljáról is faggattuk. Mint elmondta, ezzel szeretnék bemutatni a szép ősrégi szláv hagyományt, amit ma már a mohácsi magyarok is ápolnak.
A farsangi összejövetelt nem csak a falubeliek várják minden évben, hanem a környékbeliek is. Vannak, akik családostól akár 70 km-t is utaznak Szemetre.
Az esemény támogatásával kapcsolatban Bartal Sándor arról is beszélt, hogy Jozef Konrád polgármester és a képviselő-testület nagy része pozitívan áll hozzá, mi több, aktívan kiveszik a részüket a szervezésből is.
Mint megtudtuk, a renezvény Hauné Burián Éva és férje, József (Majs község), valamint Bartal Sándor főszervezésében zajlik.
Mielőtt összegyűlt a falu apraja-nagyja és a környékből, a szervezők megtartották a hagyományos falusi disznóvágást, hogy a húsvétot megelőző várakozás időszaka előtt egyet még lakomázzanak.
A hagyományos disznótoros finomságok közül készült kolbász, cigánypecsenye, hurka, véres hurka, sült hús, rántott hús – magyarázta Kurta József, miközben húst darált a kolbászhoz, majd a hurkához.
Sok viccelődés mellett előkerültek a különféle tartozékok is. Néhányat, mint például a busó kocsit mi is kipróbáltunk.
Amíg főtt a mohácsi sokác bab, a busóktól megtudtuk, hogy minőségi bab, répa, sértéshús, hagyma, foghagyma és víz kell az elkészítéshez. A főzési idő mintegy négy óra. Magát az ételt Mohácson nagyon kedvelik, és nemcsak a farsangi időszakban készítik.
“Régen úgy mentek el dolgozni az emberek a földekre, hogy feltették a babot főzni, majd mikor a sorokból kijöttek, hozzárakták a hozzávalókat, és mire végeztek, elkészült az étek is.”
– idézte fel a régmúltat egy mohácsi fiatalember.
A szorgoskodók között Jozef Konrád polgármester is aktívan bekapcsolódott a munkába. Ha kellett, fazekaat cipelt, ha kellett felszolgált. Az esemény nagy sikerrel zárult. Úgy a helyiek, mind a látogatók jól érezték magukat és ízlett az étel is.
Laky Erzsébet
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
