A mi Tátránk nem képes árban versenyezni a lengyellel, az üdülés sokkal drágább nálunk

A mi Tátránk nem képes árban versenyezni a lengyellel, az üdülés sokkal drágább nálunk

Ha inkább a hegymászást részesíti előnyben a tengerparti pihenés helyett, nem kizárt, hogy Horvátország vagy Görögország helyett a Tátrát választotta nyári üdülési célpontul. A szlovákiai Magas-Tátra azonban több éve viszonylag drága az átlagos szlovákiai polgár számára, az utóbbi hónapokban pedig még drágább lett. Ezért a mieink egyre gyakrabban választják inkább a lengyel Tátrát, ami lényegesen olcsóbb.

A lengyel Tátrában számos vendégházat és szállodát találunk lényegesen kedvezőbb áron, mint nálunk. Mivel ezek a helyek viszonylag közel vannak a Tátra a szlovákiai részeihez, sok szlovákiai turista választja a lengyel szálláshelyeket, kirándulni viszont a szlovákiai hegyekbe járnak.

A szlovák határtól mintegy 11 kilométerre fekvő Bialka Tatranskán például rengeteg új panziót és szállodát találni, amelyek úgy teremnek ott, mint gomba az eső után. A szálláson és étkezésen kívül wellness szolgáltatást is kínálnak, ami a legtöbb esetben a szálláscsomag részét képezi. Hasonló a helyzet más szomszédos lengyel városokban is, írja a tvnoviny.sk portál.

A magasabb árak oka a nagyobb konkurencia és az alacsonyabb áfa

A Slovakia Travel szóvivője, Karolína Ducká szerint a szállásárak meghatározásában több tényező is szerepet játszik. „Szerepet játszik az ország mérete és az ehhez kapcsolódó vásárlóerő, a magasabb versenyképesség, a nagyobb mértékű beutazó turizmus és az alacsonyabb árakat megengedhető nagyobb szállodahálózat, a hűségprogramok és az ügyfelek számára nyújtott egyéb kedvezmények is” – mondja a szóvivő.

Ducká szerint számolnunk kell az alapanyag-, energia-, munkaerő- és egyéb hasonló árakkal is.

Az is tény, hogy Lengyelországban már a világjárvány időszaka előtt 5%-os áfa volt az élelmiszerekre, a COVID-19 idején pedig nulla, 8%-os náluk a szállásadó és 8%-os az üzemanyagadó is, amivel még mindig előnyhelyzetben vannak”

– teszi hozzá a szóvivő.

A szlovákiai turizmust segítette a vendéglátó-ipari szolgáltatások területén az áfa januári 10 százalékra csökkentése, egyébként valószínűleg még magasabbak lennének nálunk az árak ezen a területen.

Ugyanazért az árért Szlovákiában csak egy csirkelevest kap a turista

Hírdetés

Nem csak szállást, étkezést vagy szolgáltatásokat, hanem a látnivalókat is kedvezőbb áron kapjuk a lengyel oldalon. Olcsóbb például a felvonó is, egy retúrjegy a legmagasabb Kasprowy Wierchre, vagy más néven Gáspár-csúcsra körülbelül 29 euróba kerül egy felnőtt számára. Ugyaniylen jegyért a szlovákiai oldalon lévő Lomnici csúcsra 73 eurót kell fizetni, ami lényeges különbség.

Hasonló a helyzet az akvaparkokkal is. Míg a Tatralandiában 48 eurót kell fizetni egy egész napos belépőért, beleértve az úszómedencék és szaunák látogatását is, addig a lengyel Chocholowban 10 euróval kevesebbel megúszhatjuk ugyanezt.

A különbség persze az éttermekben is meglátszik. Zakopanéban átlagosan 6 eurót kell fizetni egy főétkezésért, a szlovák oldalon csak a csirkehúslevesért fizetünk ennyit.

A turisztikai központon kívüli más lengyel városban, például Nowy Targban pedig még ennél alacsonyabb árakat is találhatunk. A gyorsételek, például a kebab vagy a sültkrumpli pedig ennél is olcsóbb.

Belépődíj a nemzeti parkba

A Tátra négyötöde a szlovák oldalon található. Az egyötöde, ami a lengyel oldalon van, nyáron valóban túlzsúfolt. Ez is egyik oka annak, hogy a lengyelek úgy döntöttek, fizetőssé teszik a belépést a Tátrai Nemzeti Parkukba.

Így ha például a lengyel Morskie Okoba (magyarul Halastó) megyünk, ami a Lengyel-Tátra talán legnépszerűbb túracélpontjainak egyike, és nem mellesleg a Tátra legnagyobb kiterjedésű (34,54 hektáros) tava, akkor át kell menni egy bejárati kapun, ahol fejenként jelképes – valamivel több mint egy eurós – díjat fizetünk.

A belépőkból összegyűlt pénzt a túraútvonalak karbantartására, illetve például a közelben lévő mobil vécék elhelyezésére fordítják,

amivel többek között a túraútvonalak közelében a papírzsebkendők eldobálását igyekeznek megakadályozni.

Hasonló szimbolikus belépődíjat vezetnek be a szlovákiai oldalon is, egyelőre csak önkéntes alapon. A TANAP Adminisztráció igazgatója, Pavel Majek szerint az így összegyűjtött pénzt a turisztikai infrastruktúra, azaz a tátrai gyalogutak állapotának javítására fordítják.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »