A nemzeti sikerek a mindenkori kormánynak kedveznek. Ez egy amolyan alaptétel a politikacsinálás világában, a jelenlegi ellenzék éppen ezért vált nem csak a kormánypárt, hanem magának az országnak is az ellenzékévé.
Az összefogás pártjai jelenleg is az ország sikertelenségében érdekeltek, a sikerek megakadályozása érdekében készek bármit megtenni.
Ez a magyarországi baloldal rendes üzemmódja: mindent a nemzet ellen!
Korábban is mindent megtettek, hogy a nemzeti büszkeségre okot adó eseményeket megfúrják, a sportsikereinkről is mindig elmondták, hogy azok egy lyukas garast sem érnek. Most éppen az atlétikai világbajnokságot akarják megfúrni. Ahogy húsz éve a Nemzeti Színház megépítését is ellenezték.
Sem az olimpiai sikereinknek, sem a futballválogatott nagyszerű szereplésének nem tudtak örülni. A baloldali véleményvezérek minden alkalmat megragadtak, hogy elvegyék a magyar emberek kedvét, tönkretegyék az ünnepet.
Mára a nemzeti sikerek ellen felállt vörös front első embere Karácsony Gergely lett. A negyvenes tinédzser, aki saját bevallása szerint nem képes egy polcot sem felfúrni, aki kerületi polgármesterként, főpolgármesterként is kudarcot vallott. Alkatilag is a legalkalmasabb arra, hogy a lemondás, a kudarc, a kisebbrendűségi érzés felkeltésének hazai apostola legyen.
Őt választották. Elhitették vele, hogy miniszterelnök lehet belőle Magyarországon és egy nap vezetni fogja az országot.
Karácsony Gergely a mi Joe Bidenünk, Dobrev Klára pedig a mi bolgár Kamala Harrisünk. Az ostoba és a gazember. Kizárólag annyiban nevezhető nyugatosnak ez a társaság, hogy egy amerikai mintát követnek. Ők nagyjából ezt gondolják a nyugathoz való felzárkózásnak.
Talán annyi a különbség, hogy Kamala kicsit kevésbé férfias és kommunista, mint Dobrev. A Biden – Karácsony párhuzam azonban szinte tökéletesen pontos.
Egy önálló akarat nélküli gyenge figura, akit oda tesznek az ellenzék erős emberei, ahova akarnak. Egy átmeneti jelölt, aki addig lesz porondon, amíg az ellenzék igazi vezérének elő nem készítik a terepet. Abban reménykednek, hogy másfél év csetlés botlás után a közvélemény akár Dobrev Klárát is hajlandó lesz elfogadni.
Bárkit, csak ne azt, akiről nemrég kiderült, hogy a saját nevét sem tudja leírni helyesírási hiba nélkül.
Igazából a totális alkalmatlansága a legfőbb erénye a mögötte álló pártok számára. Egy ilyen tohonya frátertől könnyű lesz megszabadulni a megfelelő pillanatban. Semmilyen ellenállásra nem lehet tőle számítani, a végén pedig még sajnálni is fogjuk.
Az ellenzéki összefogás demokráciáról vallott nézeteit jól szemlélteti az, hogy a színfalak mögött már régen eldőlt, hogy ki lesz a közös miniszterelnök-jelölt, és ki indul a 106 egyéni körzetben a Fidesz-KDNP-vel szemben.
Az egész felhajtás célja, hogy mobilizálják az ellenzéki érzelmű szavazókat, mozgásban tartsák a tábort. Ennyi és nem több. Kicsiben eljátsszák, hogy milyen alkuk mentén működtetnék az országot, ha hatalomra kerülnének.
Persze az még nem teljesen lefutott meccs, hogy ki követi Karácsonyt, egy esetleges ellenzéki győzelem után. Egyelőre csak az biztos, hogy jövő áprilisban Karácsony Gergellyel futnak neki a választásoknak, a háttrében azonban már zajlik a harc az igazi elsőségért.
Ha tippelnem kéne, akkor én Dobrev Klárára fogadnék, a Gyurcsány-Apró klán ugyanis gond nélkül bedarálja az olyan kispályás formákat, mint Jakab vagy Fekete-Győr.
Megjegyzem, az ellenzéki térfélen mindenképpen vérfürdő lesz április után. Győzelem és vereség esetén egyaránt ezzel kell számolni. Bármit is hoz a jövő, a végén úgyis ugyan az marad a kérdés, mint közel húsz éve folyamatosan: Gyurcsány vagy Orbán
Szalma György: Karácsony Gergely és az ország ellenzéke
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »