Magyar népmese
– Te sündisznó, ezekkel a horgas lábakkal hogy mersz te megindulni, hogy is tudsz te menni? A sündisznó nem hagyta magát, visszavágott szóval: – Én ezekkel a horgas lábaimmal jobban tudok futni, mint te azokkal az egyenesekkel! Azt mondja a nyúl: – Én azt nem hiszem. – Na, ha nem hiszed, akkor fogadjuk le. Hamar lefogadták. Csináltak egy nagy fogadást ketten. Amikor kész volt a fogadás, akkor azt kérdi a nyúl a sündisznótól: – Na, mikor futunk? Azt mondja a sündisznó: – Holnap reggel, amikor a nyolcórás vonat megy. Azt mondja a nyúl: – Miért nem most? – Azért, mert haza kell mennem, hogy egyek. Holnap reggel nyolc órakor ebbe a pontos helybe legyünk mind a ketten. Na, a sündisznó hazament. Otthon a felesége várta az étellel. Miután megvacsoráztak, hát elmesélte a feleségének, ami történt: – Ni te, én fogadtam a nyúllal, hogy én jobban tudok futni, mint ő. Azt mondja a felesége neki: – Ne szamárkodj, hát hogy tudnál te jobban futni, mint a nyúl? – Hagyd csak el te, majd kiokoskodjuk! Másnap reggel felkeltek, megreggeliztek s kimentek a mezőre. De nem arra a föld végére mentek, ahol kellett, hogy találkozzanak a nyúllal, hanem a másik végére; ott a feleségét a sündisznó beállította az egyik barázdába. Azt mondta neki: – Amikor a nyúl a másik barázdán ideér, akkor te jó előre kiálts: „Én már itt vagyok!” Akkor a sündisznó elment a földnek a másik végére, s találkozott a nyúllal. – Szervusz, nyúl koma! – Szervusz, sündisznó koma! – Eljöttél? – Eljöttem! – Na, hát futunk? – Futunk. – Na de hogy futunk, hogy jobb legyen? – kérdezte a mezei nyúl. Azt mondta a sündisznó: – Én futok az egyik barázdában s te a másikban. hogy ne akadályozza egyik a másikat a futásban. – Helyes, jól van. A nyúl megállott az egyik barázdában, a sündisznó a másikban. Akkor a sündisznó azt mondta a nyúlnak: – Én számolok egy-kettő-hármat, s amikor a hármat mondom, elrugaszkodom. S azzal a sündisznó számolt is: – Egy, kettő, három! Akkor mind a ketten nekirugaszkodtak, de a sündisznó csak kettőt ugrott, s lebújt a barázdába. De a másik sündisznó ott volt a másik végében a földnek, s amikor a nyúl odaérkezett, akkor rákiáltott: – Én már itt vagyok! Akkor azt mondja a nyúl: – Nem volt jó, még egyszer futunk! Akkor visszafordultak, s kezdtek visszafelé futni, de az a sündisznó is csak kettőt ugrott s lebújt. A nyúl tőle telhetőleg futott, úgy, hogy annál jobban még nem futott soha. Amikor a föld végéhez érkezett, a másik sündisznó azt kiáltja: – Én már itt vagyok! – Nincs jól, még egyszer futunk! Visszafelé is megfutamodtak. A sündisznó lebújt, a nyúl pedig futott tőle telhetőleg. Amikor érkezett a másik végére a földnek, a másik sündisznó szintén kiáltja: – Én már itt vagyok! – Nincs jól – mondja a nyúl –, még egyszer futunk, negyedszer. Na de a nagy futásban megreszketősült a nyúl lába, és a föld közepénél elesett, nem bírt továbbmenni. A sündisznók pedig lekacagták a nyulat, övék volt a nyereség. Hazamentek nagy kacagva, s máig is élnek, ha meg nem haltak.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
