Egy szombati hírügynökségi jelentés adta tudtul, hogy Kirgizisztánban egy gyógynövény kivonatával fogják kezelni a COVID-19-ben megbetegedett embereket. A főzet receptje Szadir Zsaparov államfő édesapjától származik és állítólag azok, akiknek enyhe tünetei vannak egy napon belül felgyógyulnak, akiknek a tünetei súlyosabbak, három-négy nap után fellélegezhetnek, mert a főzetnek a vírusok nem képesek ellenállni.
A tudósításban szerepelt ennek a csodanövénynek a tudományos neve is: Aconitum soongaricum, ami meglehetősen sejtelmesen hangzik, pedig valójában az Európában is előforduló sisakvirág (Aconitum) nemzetség egyik Közép-Ázsiában honos képviselőjéről van szó.
A növénytanban jártasabbak persze tudják, hogy a szépséges sisakvirágok igen alattomos növények, a bennük lévő nitrogén tartalmú vegyületek a természetben előforduló mérgek legveszedelmesebbjei közé tartoznak. A fő hatóanyaguk az akonitin, amely egy alkaloida, de mellette több más mérgező vegyület is képződik a növények gyökereiben, ahonnan eljutnak a levelekbe és a virágokba is.
A sisakvirág komoly, bár nem éppen dicsőséges történelmi karriert futott be az évezredek során. Már az ősemberek nyílméregként alkalmazták a főzetét, de később a bálnavadászok a lándzsájuk hegyét is bekenték vele és így eredményesebben juthattak a zsákmányhoz. Galénosz, a híres ókori orvos azt írta, hogy az arzénnál jóval erősebb méreg, de kis adagokban esetleg gyógyhatású is lehet, ezért pontos receptet is hagyott az utókorra.
William Shakespeare a Macbeth című drámájában említi a boszorkányok farkasfog növényét, ami egyértelműen a sisakvirág egyik faja, a farkasölő sisakvirág (Aconitum vulparia) volt. Werbőczy Istvánnal (1465–1541), a híres Hármaskönyv szerzőjével is méreg végzett, és bár gyanúba hozták a sisakvirágot is, az a körülmény, hogy a törökök által adott lakomát követően vagy két napig szenvedett és teste úgy felduzzadt, hogy alig ismertek rá, lényegében kizárható, hogy az akonitin ölte meg. Ugyanis a sisakvirág mérge gyakorlatilag 4-5 órán belül halált okoz. Egyetlen növény gumójában 10-20 ember megölésére elegendő méreganyag található. A központi idegrendszert bénítja, de ha szájon át kerül a szervezetbe, akkor már az ajkakat, a szájüreget, a garatot és a nyelőcsövet is érzéketlenné teszi. Az izmok zsibbadnak, hányinger is fellép, a mérgezett nagyon hidegnek érzi a bőrét és a végtagjait, sőt a testhőmérséklete is 34 fok alá süllyedhet, de a színlátása is zavarossá válik, mindent sárga vagy zöld árnyalatban lát, végül a szív vagy a légzés leállása okozza a halált. Sajnos a méregnek nincs igazán ellenszere, legfeljebb a hánytatás, a hashajtás, esetleg a kálium-permanganátos oldat elfogyasztása segíthet. Állatkísérletek alapján még a magnézium-szulfát tűnik az akonitin leghatékonyabb ellenszerének, mivel gátolja a méreg szívre gyakorolt hatását.
Közép-Európában a sisakvirág nemzetségnek 4 faja él (méregölő sisakvirág, farkasölő sisakvirág, karcsú sisakvirág és kárpáti sisakvirág), de a legtöbb mérget tartalmazó fajok Svájcban fordulnak elő. Egyébként mindenütt megtalálhatók más fajai és alfajai, ahol a poszméhek is élnek, mivel kizárólag ezek a rovarok képesek őket beporozni. A szakirodalomban eltérő adatokat találni arról, hány faja van a nemzetségnek, egyesek 240-re taksálják, mások több mint 400-ról tudnak. Tény, hogy Belső-Ázsiában, valamint Kínában honos a sisakvirág nemzetség fajainak több mint fele. Ebben a térségben már régóta alkalmazzák a népi gyógyászatban a növény főzetét, feltehetően annak köszönhetően is, hogy sok évszázados tapasztalattal rendelkeznek vele kapcsolatban, emellett a méreganyagtartalom függ a termőhely adottságaitól (talaj, éghajlat, csapadék stb.) és ezek a fajok talán kevesebb akonitint tartalmaznak. Kirgizisztánban az említett Aconitum soongaricum, amelyben Kína északi térségének nevét, a Dzsungária kifejezést is felismerhetjük, már ugyancsak régóta használt gyógynövény és elképzelhető, hogy az államfő apja sikeresen gyógyított vele bizonyos nyavalyákat. Vannak olyan vélemények, hogy bizonyos esetekben a rák ellen is hatásos lehet, mert gátolja a tumorsejtek kálium- és nátrium-anyagcseréjét. Az viszont eléggé vitatható, hogy az új típusú koronavírus okozta betegséget olyan könnyedén legyűrné.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
