Aki uralja egy adott ország médiáját, az uralja annak az országnak a gondolkodását és azon keresztül az országot – hangsúlyozta a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriumi elnöke.
Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke, a miniszterelnök politikai igazgatója beszédet mond a Mathias Corvinus Collegium (MCC) második nemzetközi médiakonferenciáján 2023. január 25-én. A Konferencia a publikálás jövőjéről című kétnapos tanácskozáson három kontinens tizenhárom országából érkező negyven előadó osztja meg gondolatait kilenc panelbeszélgetés keretében a médiapiac helyzetéről. MTI/Bruzák Noémi
A média stratégiai ágazat és szuverenitási kérdés, mert aki uralja egy adott ország médiáját, az uralja annak az országnak a gondolkodását és azon keresztül az országot – hangsúlyozta a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriumi elnöke az MCC második nemzetközi médiakonferenciájának szerdai nyitónapján, Budapesten.
Orbán Balázs, aki egyben a miniszterelnök politikai igazgatója, arról beszélt, hogy a nyugati országokban a média legkevesebb 70-80 százaléka van nemzeti tulajdonban. A 2010 előtti Magyarországon ez az arány kevesebb, mint 24 százalék volt, ami „borzalmas kiszolgáltatottságot” jelentett, és mostanra került 50 százalék fölé – mondta. Magyarországot elsősorban a nyugati liberális oldalról olyanok miatt kritizálják, ami ott „egészen természetes” – tette hozzá.
A szólásszabadság legnagyobb ellensége a neomarxista alapú woke és a cancel culture – jelentette ki az Alapjogokért Központ főigazgatója a Mathias Corvinus Collegium (MCC) második nemzetközi médiakonferenciájának szerdai nyitónapján rendezett panelbeszélgetésen, Budapesten.
Szánthó Miklós kifejtette: a „neomarxista progresszivizmus” nemcsak nyomást kíván alkalmazni politikai érvek mentén, hanem megpróbálja eltörölni a különböző, köztük a konzervatív politikai érveket és megközelítéseket a médiában.
Az Európai Unió alakuló, új médiaszabályozásáról szólva úgy vélekedett, hogy bár az eredetileg semleges lenne, például kiegyensúlyozottságot vár el, de valójában politikai érdekeket szolgál. Az európai médiaszabályozás a fake news-zal kíván harcolni, miközben az egyik legnagyobb fake news a politikai korrektség, amivel viszont Brüsszel nyilván nem áll szemben – mondta.
Szánthó Miklós szerint az Európai Bizottság szinte hivatalossá tette a kettős mércét.
Erre példaként hozta fel, hogyha a magyar vagy lengyel nemzeti kormány változtat a médiaszabályozáson, akkor az botrány, a sajtószabadságot féltik; a magyar médiahatóság miatt tíz éve botrány volt, miközben most az Európai Bizottság egy hasonló médiahatóság létrehozását tervezi, a „jogállam és a demokrácia jegyében”.
Koltay András, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke intézménye fő feladatának az egységes, átlátható médiapiaci felügyeletet nevezte meg.
Az uniós szabályozásról azt mondta, a javaslatok sok olyan elemet próbálnak szabályozni, ami tagállami nemzeti hatáskör.
Azt mondta, a magyar kormány kritikus a javaslattal szemben és a médiahatóság is hasonló állásponton van, ugyanakkor az NMHH részt vesz az európai jogalkotási folyamatban. Koltay András attól tart, hogy bizonyos a „soft” szabályozások kötelezőerejűvé válhatnak a jövőben.
Vaszily Miklós, az Indamédia társtulajdonosa a digitális forradalom „megnyerésének” módjairól rendezett panelbeszélgetésen egyebek mellett arról beszélt, hogy ha egy portál az előfizetőitől függ, akkor feltehetően véleménybuborékot alakít ki, az előfizetők ugyanis azt szeretnék olvasni, amiben hisznek.
Vaszily Miklós szerint fontos a felhasználók személyre szabott tartalmakkal való támogatása, bár – mint megjegyezte – ez is az egymást erősítő vélemények kialakulásához vezethet.
Az online média nyereséges üzleti modelljeiről rendezett panelbeszélgetésen Jair Netanjahu kolumnista, rádiós műsorvezető, izraeli politikai influenszer, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök fia kifejtette, hogy az új technológiáknak köszönhetően a „demokratizálódás” nagyon pozitív folyamata figyelhető meg a médiában. Úgy érvelt, hogy korábban a néhány médiamogul által irányított orgánumokban az átlagember számára nem volt elérhető az újságírás, azonban az internetnek köszönhetően már bárki előállíthat tartalmakat, köztük akár videókat, és ez több embernek ad lehetőséget a megnyilatkozásra. Jair Netanjahu kiemelte, hogy a megváltozott médiakörnyezetben azok lehetnek sikeresek, akik olyan különleges, speciális tartalmakat állítanak elő, ami azonnal megragadja a figyelmet, és „átüt” az információs zajon.
Kovács Tibor, a Ringier Hungary vezérigazgatója szerint a megváltozott körülmények között is a minőségi, speciális tartalmak a fontosak, a kérdés, hogy ki fog fizetni ezekért a tartalmakért.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
