A Lélekjelenlét podcast legújabb adásában Homokiné Hollósi Cecília, az Anna-Joachim Program szakmai vezetője, klinikai tanácsadó szakpszichológus, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola mesteroktatója beszélt Király Eszternek a 2018-ban indult Anna-Joachim Programról, a meddőséggel küzdő párok lelki támogatásáról, valamint a gyermektelen évektől az örökbefogadásig ívelő életútjáról is.
A régóta gyermekre váró párok hosszú éveken keresztül formálódnak olyan lelki terhek alatt, amiket mások nem feltétlenül tudnak elképzelni. A bizonytalanság, az elszigetelődés, a feszítő vágyakozás a saját gyermek után átformálhatja a párkapcsolatot, az istenkapcsolatot. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola 2018-ban indította el az Anna-Joachim Programot, melynek keretében mentálhigiénés szakemberek különféle módszerekkel segítik a meddőséggel küzdőket.
– A meddőség vagy a nehezített gyermekvállalás még mindig tabunak számít, holott minden ötödik magyar pár érintett. Miért társul elhallgatás a meddőség témájához?
– Egyrészt azért, mert a gyermekvállalás nagyon intim téma, és sokszor még mindig szégyenként, vagy Isten büntetéseként élik meg a meddőséget, holott erről nincs szó. A meddőségnek biológiai okai vannak. Nagyon gyakran találkozunk még a pszichogén okok keresésével, de ezt semmi nem támasztja alá. Nyilván a túlzott alkoholfogyasztás vagy a kifejezetten káros életmód hatással van a reproduktív egészségre; (…) előfordulhatnak a fogamzásgátló módszereknek, az abortusznak ilyen káros következményei akár évtizedekkel később is, de ez nagyon ritka. A párok, akikkel találkozom, hormonzavarral küzdenek, vagy anatómiai eltérésük van – nem tehetnek róla. Nem látszik a gyermekvállalási nehézségek kapcsán, de az ember önmagát szidja, önmagában keresi a hibát; azon gondolkozik, mit kellett volna másképp csinálnia, mit tegyen még meg a hormonális egyensúlyáért. Tényleg nagyon nehéz kérdés, mi az, amit én tehetek meg, és mi az, ami nem rajtam múlik. Azt látom,
(…)
A biológiai, pszichológiai, szociológiai és spirituális megközelítés talán egy rendszert adhat. Van, akinek komolyabb életmód váltásra van szüksége, vagy egészségügyi beavatkozásra, ami megterhelő lehet a szervezet számára. A petefészek-stimuláns injekció például megterhelheti az egész szervezetet. Ezt nevezzük biológiai megközelítésnek. Pszichésen az önhibáztatás és a tehetetlenség terheli meg az embert. Ráadásul nagyon komoly szorongásuk van a jövővel kapcsolatban, ami nagyon nehezen viselhető, és depressziós állapotba csúszhatnak. Például nem tudnak örülni az élet apró dolgainak, a jó családi környezetnek, vagy egy boldog házasságnak, jó munkahelynek; megjelennek a párkapcsolati nehézségek is. Mi, nők szeretünk róla sokat beszélni; a férfiak meg nem beszélnek róla, inkább bezárkóznak, elvonulnak. Az Anna-Joachim Programban nagyon fontos a párkonzultáció, ahol megtanítjuk, hogyan tudnak erről beszélni. Ez nehéz, mert az intimitás nagyon sérül. A szociális kapcsolatok szintje szintén problémás. Jó módszer lehet erre, ha előre szólnak akár a családnak, akár a barátoknak, hogy nehézségekkel küzdenek a gyermekvállalásnál, nem szeretnének erről beszélni, vagy éppen beszélni szeretnének róla. A házaspárnak kell kijelölnie a határt, mert ez segítség a környezetüknek is.
(…)
Ezek a házaspárok keresik Isten akaratát, és nem értik. Ilyenkor el tud távolodni az ember, mert nem hallja Isten szavát.
Ha keresik a küldetésüket, akkor sokkal egészségesebb lesz a kapcsolatuk Istennel.
– Saját magad is átmentél ezen, most két örökbefogadott kislánya anyukája vagy. Te hogyan találtad meg ebben Isten akaratát?
– Nagy családra vágytam, aztán nem úgy alakult az élet. Egyszer egy családterápiás vándorgyűlésen egy örökbefogadós workshopra kavarodtam 25 évesen, és megjegyeztem magamnak, hogy ez egy járható út. Sokkal később, 2018-ban elindult az Anna-Joachim Program, amibe a tanszéken keresztül csatlakoztam, és egy évvel később a hétvégesorozat is, ahol kísértem a házaspárokat. Akkor egyedülálló voltam, és azt hiszem, sokkal jobban együtt tudtam érezni ezekkel a házaspárokkal, mintha lett volna otthon három vagy négy gyerekem, ahogy megálmodtam. Utána találkoztam a férjemmel, és a munkám kapcsán előkerült ez a téma. Őszintén megbeszéltük, az életkorunknál fogva nem biztos, hogy nekünk sikerülni fog, de nem megyünk lombikra, hanem örökbe fogadunk. Amikor megkaptam a pecsétes papírt, hogy meddő vagyok, világos volt, az örökbefogadás a mi utunk. De azért ez nem volt ilyen egyszerű.
(…)
– Maga az Anna-Joachim Program hogyan, milyen formában nyújt segítséget?
– A kezdetekkor egy férfi meg egy női kísérő volt végig a házaspárokkal, akik párkonzultációkat tartottak, a meghívott szakemberek pedig a saját módszerükkel segítettek: művészetterápia, bibliodráma, érzelmi fókuszú terápia, kognitív pszichológia. Mindenféle módszert kipróbáltunk, és figyeltük a házaspárok visszajelzését. 2022 nyarán elindult a párkonzultációs centrum, és most már nagyon sokan jönnek. Szakmai konferenciákat is szervezünk, és van egy szakirányú továbbképzésünk, amely az Apor Vilmos Katolikus Főiskola továbbképzése lelkipásztoroknak, lelki gondozóknak, hittanároknak, pedagógusoknak, pszichológusoknak, orvosoknak, védőnőknek, szociális munkásoknak, akihez a házaspárok elmehetnek segítségért.
A beszélgetés bővebben ITT olvasható.
Az adás IDE kattintva elérhető a Spotify felületén is.
Forrás és fotó: Váci Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
