A Mazsihisz-igazgató retteg az erősödő antiszemitizmustól, hisz Zalában még csak a tizennyolcadik lepusztult zsidó temetőt újították fel a mi kontónkra

A Mazsihisz-igazgató retteg az erősödő antiszemitizmustól, hisz Zalában még csak a tizennyolcadik lepusztult zsidó temetőt újították fel a mi kontónkra

Csütörtökön délelőtt Zalabéren, a falu határában lévő domboldalban felavatták a felújított, bozóttól megtisztított, a kutya által sem használt és gondozott zsidó temetőt. A lényeg, hogy jórészt a mi adóforintjainkból történt (csak erre kaptak egymilliárdot, szóval telik rá – a szerk.), és az álbűntudatkeltés lassan vallásos szertartása keretében lehessen egy jót rettegni a gazdanép antiszemétizmusának drámai növekedésén, hiszen Zalában ez még csak a tizennyolcadik felújított zsidó temető volt, a megyében hátravan még legalább tizenhat, mert jelenleg összesen 34, gazdanép pénzére áhítozó, elhagyott szeméttelepről tudnak. A hangsúly a jelenlegen van, számuk minden bizonnyal még tovább növekedhet. Akárcsak a második világháború alatt munkára fogott "zsidó magyarok" száma.

A Zaol tudósítása szerint köszöntőjében Siklósi Vilmos, a zalaegerszegi zsidó hitközség elnöke a megyében feltételezett 34 temető közül a 18. felújításáról beszélt. Elmondta, hogy 2006-ban a Zala Megyei Közgyűlés anyagi támogatásával kezdték az elhanyagolt, elhagyott temetők felújítását. Azóta a megyei közgyűlések szerepköre megváltozott, ezért most 50-50%-ban a Miniszterelnökség és a Mazsihisz osztozott a költségeken. Megköszönte a helyi önkormányzat támogatását, a zalaegerszegi büntetés-végrehajtási intézet nagy segítségét.

Őt követően Goldschmied István, a Keszthelyi Zsidó Hitközség (a Chabad-szektás EMIH érdekeltsége) elnöke héber imát mondott.

Dr. Kunos Péter, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója először a kormány anyagi támogatását, Zalabér polgármesterének és elöljáróságának hozzáállását köszönte, amivel hozzásegítették a Mazsihiszt, hogy ez a temető is megújulhatott. Köszönetet mondott Siklósi Vilmosnak is, akihez az eddigi 18 temető felújítása fűződik. Idézet Kunos beszédéből:

– Mi zsidók vagyunk és magyarok! Vallásunk szerint halottaink szentek nekünk, akiket a legrövidebb időn belül kötelesek vagyunk eltemetni! Ebbe a temetőbe már régóta nem temettek senkit, de talán van a jelenlévők között, aki még emlékszik az egykori zsidó vallású lakosokra, hentesre, szatócsra? Egy zsidó sírkőre öt betűszót írnak, amelyek jelentése magyarul: lelketek foglaltassék bele az örökéletűek kötelékébe!

Zalabér polgármestere, Zsuppán József a temető sorsáról, a zsidóság számának alakulásáról beszélt. Hálával említette a falu "híres zsidó családját", Gutmannékat, majd a jelenlévők és a község nevében megígérte, hogy ápolni, gondozni fogják a temetőt.

Befejezésül, a koszorúzás előtt Siklósi Vilmos elmondta, hogy azért állítanak minden temetőben emlékművet is, hogy az oda látogatók emlékezzenek, elhelyezhessenek egy szál virágot, egy kavicsot, egy csokrot.

A megemlékezés a templomkertben folytatódott. Itt Zala megyében az első – Siklósi Vilmos szerint talán az országban is –, katolikus templomkertben felállított, zsidó áldozatoknak szánt emlékművét avatták.

Rettegnek az erősödő antiszemitizmustól

Hírdetés

A templomkertben Kunos Péter a ’44-ben „mennybe menesztett" hatszázezer zsidóra™ emlékezett. A Mazsihisz ügyvezető elnöke a megyei lap szerint úgy fogalmazott, hogy "rettegnek az erősödő antiszemitizmustól!"

Végül az áldozatokra utalva egy idézettel fejezte be szavait: Megölte őket a gyűlölet, éltesse őket a szeretet!

– Mikor Kiss Albert alpolgármester a Zalabérből munkára szállítottak neveit olvasta, az iskola diákönkormányzatának szolgalelkű vezetői egy-egy szál fehér szegfűt tettek az emlékműhöz.

A kezdeményező – aki tevőlegesen is részt vett a munkára szállítottak emlékhelyének kialakításában –  Kiss János plébános héberül kezdte visszaemlékezését, amelyben II. János Pál pápa és Mindszenty József zsidókkal kapcsolatos tevékenységéről is beszélt.

Goldschmied István szavai után a jelenlévők elhelyezték a megemlékezés koszorúit, illetve zsidó szokás szerint egy-egy kavicsot a katolikus templomkertben felállított zsidó emlékműnél.

"Az ünnepi eseményen közreműködött a Búzavirág Népdalkör Csiszárné Egyed Alíz vezetésével, szép dalt énekelt Dézsi Réka és szívszorítóan, mély átéléssel mondta el Radnóti Miklós 7 ecloga (sic!) című versét Zsohár Veronika. Ők ketten a helyi iskola tanulói" – zárta szívszaggató(nak szánt) ülepfényesítését a megyei lap.

(Kuruc.info – Zaol nyomán)

"Méltatlan volt", hogy korábban magyarok használták – átadták az adónkból felújított óbudai zsinagógát

Kis magyar abszurd a zsidó gyarmaton: az államtitkár kevesli a bűnösmagyarozást

A zéró toleranciás kormány holonapi ajándéka: egymilliárd forint csak a zsidó temetők rendbehozatalára

Párját ritkító csőcselék a zsinagógában


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »