Sokszor beszéltem már erről. De íme egy friss példa:
A szerveződni akaró, magát baloldalnak hazudó új magyar progresszívizmus legnagyobb baja ez. Ellentétben sok országgal, Magyarországon a rendszerkritikusság bivalyerősen „jobboldali”.
Persze erről maga a „baloldal” tehet. Miután a nyugatot fanatikusan éljenzők, a rendszer legnagyobb hívei kinevezték magukat baloldalnak 1990 után, most nagyon nehéz lenne ezen változtatni.
Persze legyünk igazságosak, voltak olyan baloldaliak is, akik tényleg rendszer- és nyugatkritikusok voltak (pl. az Eszmélet köre, s hasonló 40-50-tagú klubok), de ezek jelentősége nagyjából nulla. Viszont a nagykép nézésekor ezeket el lehet felejteni.
Szóval Magyarországon a rendszerkritikusság 1990 után a jobboldalon jelent meg, az MDF-ben, később önállóan, az abból kiszakadt MIÉP-ben. S a MIÉP szellemiségének örököse manapság meg leginkább a Fidesz, ez akkor is igaz, ha a Fideszben máig létezik egy ezzel ellentétes, hagyományos liberális-konzervatív irány is.
A lényeg: a magyar közéletben a fősodrú vélemény az, hogy a rendszerkritikusság azonos a szélsőjobbbal. Sőt a rendszerkritikusság egyenesen kódolt zsidózás!
A progresszívizmust szívesen befogadja a ballib oldal, vagy megtűri vagy egyenesen átveszi, de ez nem rendszerkritika. A rendszerkritika ugyanis a gazdasági, politikai alapokra összpontosít, nem arra, hogy milyen neművé műti át magát a cégvezető és mi a bőrszíne. Viszont a magyar közéletben a nyugati gazdasági, politikai rendet megkérdőjelezni egyértelműen fasiszta dolog. Ami baj progresszív szemszögből.
Amit ez a Gulyás Marci gyerek is próbál: valahogy megoldani ezt a nagy gondot. A feladat persze abszurd:
- elterjeszteni, hogy a nyugati rend megkérdőjelezése nem fasizmus,
- közben meg együttműködni továbbra is a nyugati rend lelkes híveivel.
A módszere ennek két módon zajlik:
- a jobboldali rendszerkritika hiteltelenítése mint álkritika,
- a jobboldali rendszerkritika hiteltelenítése mint összeesküvéselmélet.
Az előbbi nagyon nehézkes. Hiszen azt kellene hitelesen előadni, hogy amit pl. Orbán csinál az valójában a nyugati rend része, azaz Orbán a nyugati rend lelkes híve, s csak látszatból beszél ellene. Ezt egy ballib törzsszavazó se veszi azonban be, hiszen élete alapja az a hit, hogy Orbán a nyugat esküdt ellensége.
Még azzal a csavarral se működik ez, hogy a nyugatot két részre osztják: a felvilágosult, jó nyugati politikusokra és a gonosz, pénzéhes nyugati tőkésekre. Lásd, a nyugatiak harcolnak Zorbán ellen, de ő megvette a nyugati tőkéseket „összeszerelőüzemekkel”, olcsó rabosított munkaerővel. Az egyszeri ballib szavazó képtelen elfogadni, hogy a nyugati tőkés lehet bármi mint jó, hiszen a kapitalizmus a jólét záloga, meg egyébként is, a szabadpiac mindent megold.
Marad az összeesküvéselmélet. Ebben a videóben ez zajlik. A Marci azt cáfolja, amit a Toroczkay sose mondott.
Én elég sok emberrel beszélek politikai ügyekben, leginkább tök ismeretlenekkel, akik írnak nekem valamilyen írásom miatt, de még nem találkoztam emberrel, aki szerint pl. Soros György személye a probléma, s ha más lenne a helyén, akkor mindjárt megszűnne minden probléma. Természetesen mindenki a „mátrixot” okolja, nem annak képviselőit, s azt se hiszik sokan, hogy valamiféle tényleges pokoli összebeszélés lenne minden mögött, a rendszer rendes logikája helyett.
Szóval a jobbos rendszerkritika semmiben se különbözik a balos rendszerkritikától. Az eltérés csak az, hogy mit szeretne helyette. A balos verzió rendszerint valamilyen kommunista vagy anarchista utópiát. A jobbos verzió még inkább heterogén: vannak libertáriánusok, vannak tradicionalisták, vannak fasiszták is, talán ez a 3 fő áram:
- a libertáriánusok abban hisznek, maga a rendszer nem is rossz, ha eredeti alakjában működhetne: ez az áramlat nagyon jellemző Amerikában, az amerikai jobbos rendszerkritikában abszolút ez dominál,
- a fasisztákat nem kell túlságosan magyarázni, valamiféle korporatívista mechanizmusban hisznek, ha pedig emellett van valamilyen nacionalista/fajelméleti elem is, az meg már nácizmus,
- a tradicionalisták meg az egész felvilágosodást utasítják el, így jellemzően ők eleve nem is tekintik magukat jobboldaliaknak.
Tulajdonképpen csak valami nagyon durva konteóhívő hihetne abban, amit Gulyás cáfol.
Láthatóan a helyzet kellemetlen: tök ugyanazt mondja, mint a „fasiszták”, de valahogy bizonyítani kellene, hogy mégse ugyanazt mondja.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »