„A Mátrai Erőművet már tegnap be kellett volna zárni”
– jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján az LMP társelnöke, egyben az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának elnöke, Schmuck Erzsébet.
A politikus kétkedve fogadta a katasztrófavédelem tájékoztatóját, miszerint a Mátrai Erőműnél tapasztalt bűzt veszélytelen gázok okozták, hiszen a Greenpeace nemsokkal később hozta nyilvánosságra méréseit, ami szerint a közeli patakban gyakorlatilag szennyvíz folyt és az erőmű dolgozói közül is többen orvoshoz fordultak.
„Hasonlót korábban nem tapasztaltak Visontán”
– jegyezte meg a képviselő, aki arra gyanakszik, hogy a nemrég a közelben felépített keményítőgyár és az erőmű együttes hatása okozhatta a jelenséget, aminek részletei még a mai napig sem tisztázódtak. A fenntartható fejlődés bizottsága ezért részleteket vár a Heves megyei katasztrófavédelemtől, hogy pontosan hol és milyen szennyező anyagokat mértek a környéken, mely cégek okozhatták azt és hány dolgozónál okozott egészségügyi panaszt a szennyezés. Azt is látni kívánják, hogyan végzi az engedélyezési és ellenőrzési feladatokat az illetékes kormányhivatal, amelynek a megelőzés is feladata.
Továbbá Schmuck a hét második felére egy kihelyezett ülést kezdeményezett a bizottság számára a Mátrai Erőműhöz és a klímavészhelyzet kihirdetésének szükségességéről egy parlamenti vitanapot is elengedhetetlennek tart.
A lakosság úgy se értené, így inkább nem mondunk semmit
A Mátrai Erőműnél november 6-án észleltek először szivárgást, amikor a kéntelenítő medence elromlott szivattyúját javították. Másnap reggel a munkások ismét érezték az irritációt okozó erős szagot, a délutáni mérések kiderítették, hogy azt kénhidrogén okozza.
A lakosságot csak november 12-én tájékoztatták először, mikor már egyre több panasz érkezett a környékbeliektől a szagok miatt. Hampó Norbert, az erőmű biztonsági vezetője a november 22-én tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a lakosság a bomlástermék szagát érezhette, de a kéntelenítő medence ötvenméteres körzetében a műszereik nem jeleztek veszélyes határértéktúllépést. Hozzátette továbbá, hogy a kénhidrogén szagát még nullás eredménynél is lehet érezni, de nem akar kémiaórát tartani.
November 27-én a Greenpeace is közzétette a környékbeli vizekből vett mintáinak mérési eredményeit, amik szerint az erőmű telephelyéről kifolyó patakból vett vízminta szervesanyag-tartalma többszörösen meghaladta a vízfolyásokra megengedett határértéket és jelentősebb szulfát és molibdén koncentrációt is mutatott.
December 2-án a parlamentben több kérdést is intéztek Pogácsás Tibor államtitkárhoz az üggyel kapcsolatban, amire a képviselők ismét csak azt a választ kapták, hogy a vizsgálatok folynak, katasztrófa nem történt, amint szükséges lesz, a lakosságot is tájékoztatni fogják.
Kocsis-Cake Olivio párbeszédes képviselő szerint azonban már az is katasztrófa, hogy a Bene-patakból teljesen kipusztultak a halak, a vize szinte állandóan szürke és habzik. Valamint a hatóságok még mindig nem derítettek fényt rá, hogy mi okozta a szennyezést, és a továbbiakban hogyan előzhető ez meg. Csárdi Antal LMP-s politikus abbéli reményét fejezte ki, hogy amennyiben a paksi atomerőműnél keletkezne üzemzavar nem hasonló gyorsasággal reagálna rá a kormány és a hatóságok. Mindkét képviselő felvetette, hogy a kormánypárti politikusok Mészáros Lőrinc érdekeit védik, akinek mind a Mátrai Erőmű, mind a közeli Viserol Kft. a tulajdonában van. Kocsis-Cake felemlegette, hogy Bige László szolnok-marfűi vegyipari üzemével nem voltak ilyen barátságosak a hatóságok és legalább olyan határozott fellépést kellene most mutatniuk Mészáros Lőrinccel szemben.
Semmit nem tudni, de Mészáros perrel fenyeget
A Mészáros holdinghoz tartozó év elején felavatott gabonafeldolgozó, a Viserol Kft. a Mártai Erőmű víztározójába engedi a szennyvizet. Efelől nem lehet kétség, hiszen a tározóval már idén júliusban is gondok voltak, amikor az onnan kikerült szennyező anyagok miatt a Bene-patak vize szúrós szagúvá vált, habzani kezdett, a halpusztulást pedig még a Tarnában is észlelték. Kocsis-Cake Olivio ekkor írásbeli kérdéssel fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez, aki válaszában azt írta, hogy
„a szennyezés a hatósági bejárást követően tett megállapítások alapján a Mátrai Erőmű Zrt. területéről, az üzemeltetésében lévő Őzse-völgyi tározóból ered. Ebbe a tározóba vezeti ipari szennyvizét, továbbá a telephelyén összegyűlt csapadékvizét az ügyben szintén érintett Viresol Kft.”
Miután a mostani eset nagyon hasonló, így okkal feltételezik, hogy a Viserolnak ismét köze lehet a szennyezéshez. A cég azonban ezt tagadja. Bár újságírói kérdésekre nem válaszol, az Átlátszó néhány napja hozta nyilvánosságra, hogy a vállalat 35 sajtóorgánummal szemben 60 helyreigazítási eljárást kezdeményezett, továbbá kártérítés és sérelemdíj megfizetésére tart igényt, mert úgy véli, hogy rossz hírnevét keltették a Mátrai Erőműben történt sajnálatos események ügyében.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
