Nyolcadik alkalommal rendezett konferenciát a szenvedélybeteg családban nevelkedő és nevelkedett gyermekekért a Máltai Szeretetszolgálat október 14-én Budapesten, a Lurdy Konferencia- és Rendezvényközpontban. A találkozón a szerhasználati zavarral küzdőket és hozzátartozóikat segítő Máltai Fogadó Pszichoszociális Szolgálat indulásának 25. évfordulóját is megünnepelték.
A függő szülők mellett felnövekvő „elfeledett gyermekek” problémáinak láthatóságáért, az ő jóllétükért és megsegítésükért jött létre az Elfeledett Gyermekek (EGy) konferencia, amelyet idén rendeztek meg nyolcadik alkalommal.
Az eseményt Szabadhegÿ Péter, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke nyitotta meg, aki köszöntőjében elmondta: a konferencia célja, hogy a résztvevők együtt gondolkodjanak a szenvedélybetegségben szenvedő családokról és különösen a gyermekekről, akik túl sokszor maradnak rejtve. „Legyen ez a konferencia inspiráló és bátorító mindannyiunknak, hogy akik a leginkább rászorulnak a figyelmünkre, minél több támogatáshoz jussanak” – mondta az elnök.
A 2024. évi, 7. EGy konferencián meghirdetett KÖTTUSA című érzékenyítő és adománygyűjtő kampány eredményeiről Békési Tímea addiktológiai konzultáns, a kampány ötletgazdája és Kormos Piroska, a Fogadó Pszichoszociális Szolgálat munkatársa és az „Apa, Anya, Pia” program koordinátora számolt be.
A „Köttusa” kampányban országszerte szakemberek és civilek fogtak össze: sálakat kötöttek, közben hiteles edukációs tartalmakat osztottak meg, igyekezve megtörni a függőségekkel kapcsolatos tabukat. A kampány során több mint 11 millió forint gyűlt össze, csaknem 445 méter, összesen 961 sál készült el, amelyeknek gazdái mind függő családban felnőtt érintettek lettek. A kötés olyan civil és szakmai összeKÖTtetéseket is megalapozott, amelyek által a függő szülőket és gyermekeiket segítő terápiás módszerek, képzések sok helyre eljuthatnak.
„A kampány megerősített abban, hogy
– emelte ki a kampány egyik legfőbb hozadékát Békési Tímea.
Az összegyűlt pénzt a Fogadó Pszichoszociális Szolgálat koordinálásával gyermekek és felnőttek közvetlen támogatására (egyéni terápia, gyerekcsoport, lóasszisztált terápia, színházterápia, gyászfeldolgozó csoport, női csoport), illetve szakemberek képzésére fordítják.
Táler Orsolya, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány ügyvezetője bemutatta a több mint három évtizede működő lelkisegély-szolgálatot, amely telefonos és chates elsősegélyvonalat működtet gyermekeknek és az értük aggódó szülőknek, szakembereknek. Egy év alatt 30–35 ezer megkeresést bonyolítanak le. A beérkező hívások többségének hátterében érzelmi bántalmazás áll, de gyakori a fizikai bántalmazás és a kortárs bullying, és évről évre nő az elhanyagolás és a szexuális bántalmazás miatti megkeresések száma. Ez utóbbi kapcsán százas nagyságrendben érkeznek hívások évente.
Az anonim segélyvonal működtetése mellett a Kék Vonal ügyelői szükség esetén be is avatkoznak: például öngyilkossági krízis esetén mentőt hívnak, vagy gyermekvédelmi bejelentést tesznek.
Az intervenciós esetek száma is évről évre növekszik. „Gyakran találkozunk azzal, hogy egy fiatal azért hív minket, mert az érte felelős felnőttől, a szülőtől már nem vár vagy nem remél segítséget” – jelezte a bajt Táler Orsolya, aki kitért arra is, hogy a gyermekbántalmazás látenciáját több tényező okozza: az elkövető és a gyermek közti bizalmi vagy függő kapcsolat; a gyermek félelme, hogy fájdalmat okoz, vagy hogy csak nagyobb bajba sodorja magát; hogy nem kap segítséget; a gyermek fél az áldozathibáztatástól, vagy nem tudja, hogy áldozat.
A Kék Vonal segélyszolgálatát a gyerekek a 116 111-es számon, a felnőttek a 116 000 számon, valamint a kek-vonal.hu oldalon vehetik igénybe.
Tőkés Tibor szociálpolitikus, családkonzulens előadásában – melyet Marton Krisztina addiktológiai konzultáns-szupervizorral készített – azt mutatta be, milyen nehézségekkel küzdenek a szegregátumokban élő családok gyermekei, és miben segíthet nekik az „Apa, Anya, Pia” program.
Az előadó és kollégája nyírségi kisfalvakban, a Baptista Szeretetszolgálat által működtetett Jelenlét Pontokon megforduló gyerekeknek tart havonta játékos AAP-foglalkozásokat Jerry Moe Gyerekszemmel a függőségről és a felépülésről című könyve alapján.
A szenvedélybeteg családok gyermekei a legkevésbé tanulnak hallás útján – ennek hátterében gyakran az ellentmondásos szülői kommunikáció, a sok ígérgetés, hazugság, agresszivitás áll –, így a frontális prevenciós előadások, a magyarázatok náluk nem célravezetők. A traumatikus hatások (például szenvedélybeteg környezet, mélyszegénység, alapvető szükségletek kielégítetlensége, elhanyagolás, bántalmazás a családban stb.) hátráltatják, míg az AAP program játékai segítik a személyiségfejlődést.
Az úgynevezett szenvedélybetegség-játékok segítenek megérteni a gyerek helyzetét egy rendellenesen működő családban. A gyerekek megértik, hogy a függő személy nem azonos a szenvedélybetegségével, hogy ők nem tudják befolyásolni a betegséget, és megismerik a kezelés és a felépülés lényegét.
Az érzések-játékok segítik az érzelmi intelligencia fejlődését, az érzések beazonosítását és kifejezését, a belső erőforrások felismerését. Az egyik ilyen például az „érző kövek” játék, melynél egy zsákot raknak tele különböző negatív érzésekkel megjelölt kövekkel, a gyerekek azt körbecipelik, majd egy-egy követ választva beszélgetnek az adott érzésről.
A problémamegoldó-öngondoskodást segítő játékok egyike a szerencsétlenségkerék, amellyel modellezik, milyen helyzetek alakulnak ki egy rendellenesen működő családban, azokra a gyermek hogyan reagál, és milyen megoldási stratégiát lehet közösen kialakítani.
Az önértékelés-játékok segítenek felismerni a gyerekeknek, hogy egyediek, értékesek és különlegesek.
Bővebb beszámoló ITT olvasható. A konferencia előadásairól készült videófelvételek rövidesen elérhetők lesznek a Máltai Fogadó YouTube-csatornáján.
Forrás: Magyar Máltai Szeretetszolgálat
Fotó: Kovács Bence
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
