A háború, amit a Hamász október 7-i támadása robbantott ki, máris sokezer ember halálát okozta, és humanitárius katasztrófát okozott. Eddig több mint 8000 palesztin és 1400 izraeli esett áldozatul.
A Gázai övezet légicsapások és bombázások célpontja, de a palesztinok az állam egész területén szenvednek, mivel a fokozott útlezárások és korlátozások miatt leállt a legalapvetőbb élelmiszerek és áruk szállítása, és munkavállalók ezreinek vált lehetetlenné, hogy elérjék munkahelyüket: beleértve az orvosokat és más egészségügyi dolgozókat is.
Michéle Burke Bowe, a Máltai Lovagrend palesztinai nagykövete és a rend által üzemeltetett betlehemi Szent Család Kórház elnöke, a Vatican Newsnak beszélt a szörnyű helyzetről, ami a konfliktus kirobbanása óta uralkodik Betlehemben, és súlyosbítja a térség amúgy is törékeny helyzetét.
„Az emberek félnek, az élelmiszerárak az egekbe szöktek, sok mindent nehéz megtalálni, beleértve számos gyógyszert, tápszert. A gyakori izraeli biztonsági intézkedések és letartóztatások fokozzák a feszültséget. Az elválasztó fal súlyosbítja az elszigeteltséget, lehetetlenné téve a lakosok szabad mozgását. Elsöprő szomorúság és tehetetlenség tölti el a gázai lakosságot, és nagy a béke utáni vágy, hogy az emberek visszatérhessenek mindennapi életükhöz, gondoskodhassanak a családjukról, hogy megélhessenek és biztonságban lehessenek.”
Betlehemet súlyosan érintette a Covid19-világjárvány, főleg gazdaságilag, mivel a város túlnyomórészt keresztény lakossága a vallási- és világi turizmusból él. A járvány alatt az emberek keményen küzdöttek a megélhetésért. „Voltak a kórházba szülésre érkező anyák között, akik két napja nem ettek. Az emberek eladták a bútoraikat és az autóikat. Ha volt egy kis földjük, azt is eladták, hogy enni tudjanak” – emlékezett vissza Michéle Burke Bowe és megjegyezte, az egészségügyi ellátás luxuscikké vált.
– mondta.
A Szent Család Kórházat, amely döntő szerepet játszik a régió egészségügyi ellátásában, szintén súlyosan érinti a háború, egyrészt anyagilag, másrészt a mozgás korlátozása miatt. Kiemelten fontos a kórház mobil orvosi rendelője, amelynek segítségével a szegény, hátrányos helyzetben lévő falvak lakosságának biztosítanak ellátást.
Az izraeli biztonsági intézkedések hatással vannak a Szent Család Kórház személyzetére is. Az elmúlt hetekben létesített mintegy 500 ellenőrzőpont hatékonyan szegregálja a városokat, és emiatt a Szent Család Kórház arra kényszerült, hogy átcsoportosítsa a személyzetét más kórházakkal „cserélve” orvosokat, hogy mindenki az otthonához közel tudjon dolgozni.
A Szent Család Kórház elnöke elmondta, a gázai kórházak, különösen a szülészeti osztályok helyzete mélyen megérinti őt. „Megszakad a szívem az újszülöttekre gondolva. Egy koraszülött vagy egy beteg baba annyira törékeny, ugyanakkor olyan erős” – mondta, és hozzátette, hogy ha ezek a babák megfelelő gondozásban részesülnek, teljesen egészségesek lehetnek.
– fogalmazott.
A nagykövet – csatlakozva Ferenc pápa felhívásához – kérte: „imával, böjttel, áldozatokkal ostromoljuk a Eget, ugyanakkor szólaljunk fel, gyakoroljunk nyomást a befolyásos emberekre, követeljük a békét.”
A közel ezeréves múltra visszatekintő Máltai Lovagrend következetesen segítséget nyújt a lakosságnak a Szentföldön a válságok és konfliktusok idején. Továbbra is folytatja küldetését, hogy szolgálja Betlehem és Gáza lakosságát, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Azok, akik támogatni kívánják a Máltai Lovagrend humanitárius erőfeszítéseit, megtehetik a weboldalukon keresztül.
„Minden adomány rendkívül nagy segítség – mondta a nagykövet –, hogy megmenthessük az újszülötteket, és reményt adhassunk a családjaiknak. A Szent Család Kórház közvetve vagy közvetlenül 220 embert foglalkoztat, és ez is reményt ad az embereknek Betlehemben, amely Palesztina egyik legstabilabb, de legszegényebb kormányzósága. Semmi sem reménykeltőbb, mint egy újszülött baba és egy állás.”
Forrás és fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
