Megnyílt a Lábas Házban a Művészet mólója a Maroson Makónál címet viselő kiállítás, mely a Makói művésztelep alkotásaiból válogat, különös hangsúllyal az erdélyi művészek munkáira. A kiállítás két hónapon át látogatható a Lábas Házban hétköznapokon 9 és 15 óra között.
A megnyitón elsőként Richly Gábor, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) főtitkára szólalt fel, aki beszédében az intézmény történetét és szerepét ismertette. Emlékeztetett arra, hogy a Magyar Művészeti Akadémiát a rendszerváltás után Makovecz Imre alapította, és már korán fontos célként fogalmazódott meg a határon túli magyar művészek bevonása. Mint kiemelte, 2011-ben az akadémia köztestületté válásával ez a törekvés intézményes keretet is kapott.
A főtitkár hangsúlyozta az Erdélyi Bizottság létrehozásának jelentőségét is: a földrajzi távolság miatt szükség volt egy olyan helyi struktúrára, amely hatékonyabban tudja támogatni az erdélyi művészeti életet és az anyaországi kapcsolatok erősítését. „Azt gondolom, hogy ez a jövő, hogy ezek az országhatárok, vagy – ahogy szoktuk mondani – sok szempontból virtuális határok itt vannak, de rajtunk múlik, hogy ezek ne tudják szétválasztani a különböző nemzetrészeket és a nemzetrészeknek a kortárs művészetét” – fogalmazott.
Ezt követően Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója és az MMA Erdélyi Bizottságának elnöke köszöntötte a jelenlévőket, felidézve a kiállítás makói megnyitóját, amelyre január 22-én, a magyar kultúra napján került sor. Mint fogalmazott, egy erdélyi művész számára, aki „hegyes-dombos tájakon születik és nő fel”, komoly kihívást jelent alföldi környezetben alkotni, ugyanakkor az itt született művek bizonyítják, hogy „az erdélyiek ott sem vallottak szégyent”.
A kiállítás létrejöttének gondolata Makón született meg: „Makó városa és a szegedi munkacsoport találta ki, hogy milyen érdekes lenne az erdélyi művészek alkotásainak egy sorát újra elővenni a raktárból és megutaztatni” – mondta az igazgató. Hozzátette, bízik benne, hogy a tárlat további erdélyi városokba – Csíkszeredába, Kézdivásárhelyre és Székelyudvarhelyre – is eljut.
A felszólalók többször is kiemelték az alkotótáborok közösségépítő szerepét. A makói művésztelep nem csupán alkotói térként működött, hanem találkozási pontként is, ahol művészek személyes és szakmai kapcsolatai erősödhettek. Az itt született művek így nemcsak esztétikai értéket hordoznak, hanem egy közös alkotói szellemiség lenyomatai is.
A rendezvényen közreműködött István Ildikó népdalénekes, aki az est elején és végén is fellépett, népdalaival ünnepélyes keretet adva a megnyitónak.
A kiállítás különlegessége, hogy olyan alkotásokat hoz haza Erdélybe, amelyek eddig kevéssé voltak láthatóak itt. A szervezők célja, hogy a jövőben magyarországi alkotók művei is nagyobb számban jussanak el a térségbe, erősítve a kölcsönös megismerést.
Fülöp Kata
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
