Egyre több híradás szól a majomhimlőről, amiről korábban az olvasók jelentős része – megkockáztatom – sosem hallott. Tisztázzunk most néhány dolgot a himlőbetegségekkel kapcsolatban!
Himlő kapcsán legtöbbször a fekete himlő nevű betegségre gondolunk. 1979 után nem észleltek egyetlen fekete himlő okozta megbetegedést sem, ezért úgy tartjuk, hogy ezt a betegséget a modern orvostudomány eltörölte a Föld színéről. Ám sajnálatos módon nagyon gazdag történelme van ennek a kórnak. Már az ókori egyiptomi fáraók idejében is pusztított a fertőzés, Habsburg uralkodó halálát okozta, Kölcsey Ferenc vakságának is a fekete himlő volt az oka. Az Amerikát felfedező és meghódító spanyolok behurcolták a földrészen addig ismeretlen betegséget, ami a helyiek nagyon nagy százalékát kiirtotta.
Az egyébként szokványos, átlagos lefolyású betegségnek is 30 százalék körül volt a halálozási aránya! A beteg bőrén, nyálkahártyáin kiütések, majd ezekből hólyagok, göbcsék keletkeztek. Ezek hegesedéssel gyógyultak, ha érintette a szemet is, vakságot okozva. A száj nyálkahártyájának hólyagjaiból, a nyálcseppek közvetítésével és egyéb testnedvekkel terjedt a vírus. A bőr érintésével, de akár a ruha, ágynemű érintésével is meg lehetett fertőződni. Viszonylag ellenálló vírusról van szó, különösen párás környezetben.
Könnyebben kigyógyultak és utána védetté váltak. Az inokuláció híre eljutott Angliába is. Ám Angliában egy fiatal fejőnő egy másik fontos megfigyelést is tett, amire felfigyelt Edward Jenner, a vakcináció, vagyis a védőoltások atyja.
Ezek ritkán az embert is megfertőzhetik. A tehénhimlő jóval enyhébb betegséget okozott, mint a fekete himlő, és a gyógyulás után a fekete himlő már megkímélte az illetőt. Jenner kezdte szisztematikusan alkalmazni a módszert: tehénhimlő vírussal oltotta az embereket, és a fekete himlő visszaszorult. Hiába a vírusok specializációja, mégis maradt bennük annyi közös, hogy az immunrendszerünk az egyik – akár az enyhébb betegséget okozó – leküzdése után könnyedén megküzd a halálos vírussal is. Jenner módszerét a tehén latin neve alapján vakcinációnak kezdték nevezni.
A védőoltásoknak köszönhetően 1979-re eltűnt a fekete himlő. Az 1980 előtt születettek világszerte be lettek oltva, felkarjukon tanúskodik erről egy pénzérme átmérőjű lapos heg. Azóta viszont fekete himlő ellen nem oltanak. Aki védett fekete himlő ellen, nagyon nagy eséllyel több más himlővírussal szemben is védett, így például a most felkapott majomhimlővel szemben is.
A majomhimlő szoros bőrkontaktus útján terjed, eddig mindössze súlyos immunhiányban szenvedőknél figyelték meg a nyál általi terjedést. Az immunhiányosak, alultápláltak körében halálos is lehet, egyébként lényegesen enyhébb betegség, mint annak idején a fekete himlő volt. A kiütések hasonlóak, ám a fekete himlőtől eltérő tünet a nyirokmirigyek duzzanata.
A himlővírusok közé tartozik a „molluscum contagiosum”, vagyis az uszodaszemölcs kórokozója is. Valójában nem is szemölcsről van szó, hanem a himlőhöz hasonló göbcsékről. Teljesen ártalmatlan betegség. Kisgyermekek uszodában, sportöltözőkben közös törölköző, papucs révén szokták összeszedni, a gyerekek 5-10 százaléka érintett lehet. A göbcsék a lábon jelentkeznek általában. Magától meggyógyul, de a gyógyulás fél-egy évet is igénybe vehet.
A bárányhimlő vírusa nem tartozik a himlővírusok közé, az egy herpeszvírus. Sokáig tévesen a fekete himlő nagyon enyhe formájának tartották. Az egyik legragályosabb betegség, kisiskoláskorra jellemző. Ha valaki beviszi az osztályba, egy-két héten belül garantáltan mindenki megfertőződik. Nem halálos, de kellemetlenül viszketnek a hólyagok, ezek felülfertőződve problémát okozhatnak. Életre szóló védettséget ad, de nem tűnik el a szervezetből, egyes idegsejtekben megbújik a vírus. Később övsömör formájában újból aktiválódhat, az már veszélyes tud lenni. Szintén veszélyes, ha várandós anyuka kapja el a bárányhimlőt, károsítja a magzatot. A bárányhimlő elleni védőoltást az utóbbi időben egyre több országban kötelezővé tették.
A fekete himlő elleni védőoltások leállítása kapcsán többen megkongatták már a vészharangot. Ha bárhol felüti a fejét egy ragályos himlőkór, urambocsá, valaki biológiai fegyverként beveti a laboratóriumi fekete himlőt, komoly gond lehet belőle. A most terjedő majomhimlő azonban nem tűnik ilyen veszélynek. Nincs okunk pánikba esni.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
