Szeptember 29-e, Mihály napja egész Európában ismert pásztorünnep, amikor behajtják a legtöbb állatot téli szálláshelyeikre, és ekkor lépnek szolgálatba az új pásztorok – de egy sor néphagyomány és időjóslás is kapcsolódik hozzá.
A régi időkben ez a nap az egész magyar nyelvterületen a gazdasági év nevezetes fordulópontjának számított, hozzá hagyományok és időjóslások egész sora tartozott – írja a 24.hu összefoglalója.
A Mihály-napi időjóslások szerint „ha Mihály itt találja a fecskéket”, akkor kellemes meleg ősz várható. A Mihály-napi mennydörgés szép őszt, de kemény telet jelent. A mondás szerint ha „Szent Mihály lova deres, behozza a telet!”
Szeptember 29. után már nem kell a fűnyírót használnunk, állítólag ekkortól nem nő a fű: „Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet.”
Szent Mihály nap után megszűnik a mézelés is.
A keresztény hagyomány szerint Szent Mihály egyike a főangyaloknak, a mennyei seregek vezére, aki legyőzte a sárkányt. Művészi alkotásokon többnyire harci öltözékben, karddal, pajzzsal vagy kopjával jelenítik meg. Sok ábrázoláson mérleget tart a kezében, hiszen a népi hitvilágban ő a lelkek mérlegelője is a túlvilág kapujában. Szent Mihály egyike a főangyaloknak, a mennyei seregek vezére, aki legyőzte a gonoszt
A magyar néphagyomány szerint Szent Mihály áll a haldoklók mellett, ő kíséri át a lelkeket a túlvilágra.
Hozzá kapcsolódik a Szent Mihály lova elnevezés is. Ez egyrészt az éjszakai égbolton ragyogó Göncölszekérre utal, a mindennapi falusi életben azonban azt a faállványt vagy saraglyát hívták így, amin a koporsót a sírhoz vitték. Innen ered a régi mondás is a halálra: „felült a Szent Mihály lovára”. A Tejút egy másik középkori neve szintén Szent Mihály útja.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
