A mai polipok legősibb ismert, már a dinoszauruszok kora előtt is élő rokonát fedezték fel egy kanadai múzeum fosszíliagyűjteményében – írja az Origo.
A felfedezés azt bizonyítja, hogy a polipok már jóval a dinoszauruszok előtt is léteztek
A ma ismert nyolckarú polipfajoktól eltérően a fejlábúak ezen ősének tíz karja volt, ezek közül kettő pedig kétszer olyan hosszú, mint a többi nyolc. A 328 millió éves kövület olyan jó állapotban maradt fenn, hogy karjain két párhuzamos sorban jól kivihetők még a tapadókorongok is.
A Syllipsimopodi bideni tudományos fajnevet kapott őspolipot az amerikai Montana állam középső részén, a Bear Gulch nevű mészkőformációban találták, és 1988-ban a kanadai Royal Ontario Museumnak adományozták.
Sekély trópusi óceáni öbölben élhetett, közepes szintű ragadozó lehetett, és kisebb tengeri gerincesekkel táplálkozhatott. Az állatnak torpedóformájú teste és tintahalszerű megjelenése volt, noha nem állt közeli rokonságban a tintahalakkal, amelyek sokkal később jelentek meg.
Ez a legrégibb ismert élőlény tapadókorongokkal, amelyek megkönnyítik a zsákmány és más tárgyak megfogását. Az amerikai Smithsonian Nemzeti Természettudományi Múzeum tudósai szerint a 12 centiméter hosszú példány sok millió évvel korábban élt, mint azt eddig feltételezték, ami azt jelenti, hogy a polipok a dinoszauruszok előtti időkből erednek.
Nagyon ritkán találni megkövült lágy szövetet, ezért a felfedezés nagyon izgalmas, mert jóval korábbra teszi a fejlábúak eredetét az eddig ismertnél – állapította meg Mike Vecchione, a Smithsonian zoológusa a Nature Communications című szaklapban kedden publikált tanulmányban.
Kalmárszerűek lehettek az első ősi polipok
A fosszília évtizedeken át hevert egy fiókban, a tudósok figyelmét jobban lekötötték a megkövült cápák és más, érdekesebbnek látszó leletek, ám egy napon felfigyeltek a lény 10 karjára. A kövületben tintazacskó létezésére utaló nyomokat is találták – közölte Christopher Whalen, az Amerikai Természettudományi Múzeum paleontológusa, a tanulmány társszerzője. A mai polipokhoz hasonlóan az ősi lény is sötét folyadékba burkolózott a ragadozóktól való védekezésként.
A kövület sokat változtat a polipok evoluciójával kapcsolatos ismereteinken, és arra utal, hogy az állatok e csoportjának legősibb tagjai külsőleg a ma élő tintahalakra hasonlítottak – állapította meg Whalen. „A polipok a legintelligensebb gerinctelenek, és általában is legértelmesebb állatok közé tartoznak. Nagyon izgalmas látni, hogy evolúciós szempontból honnan indultak” – tette hozzá.
A tudósok szerint a Syllipsimopodi bideni egyszerre lehetett az őse a mai polipoknak és a vámpírtintahalnak, neme egyetlen képviselőjének, amely nevétől eltérően inkább polip, mint tintahal.
A vámpírtintahal eddig ismert legkorábbi példánya 240 millió éves volt.
A Syllipsimopodi bideni felfedezése azt jelenti, hogy az eddig véltnél legalább 82 millió évvel korábbról erednek a fejlábúak, amelyek magukba foglalják a polipokat és a vámpírtintahalat is. A mai vámpirtintahalnak nyolc karjuk van és két elcsökevényesedett végtagjuk, ez utóbbi a polipoknál nem fordul elő.
Christopher Whalen szerint a Syllipsimopodi az első kövület, amely bizonyítja, hogy a lábasfejűek őseinek 10 karja volt, mint azt korábban is feltételezték. A fajt leíró tudósok Joe Biden amerikai elnökről nevezték a furcsa lényt, elmondásuk szerint tiszteletük jeleként, amiért az elnök erősen támogatja a tudományt és a kutatásokat.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
