A rohamrendőrök vízágyút vetnek be a koronavírus-járvány megfékezése érdekében bevezetett korlátozó intézkedések ellen tüntető emberek ellen a berlini Brandenburgi kapu közelében 2020. november 18-án MTI/EPA/Filip Singer
Rendszeressé váltak Németországban a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások elleni tüntetések.
A tiltakozók a szabadságjogaik korlátozása miatt háborognak, egy részük nem is hisz abban, hogy a vírus komoly fenyegetést jelent, ezért rendszerint maszk nélkül, a távolságtartási szabályokat be nem tartva vonulnak fel. A rendőrség engedélyezi a tüntetéseket, de a járvány megfékezésére megalkotott szabályok be nem tartását észlelve rögtön fel is oszlatja azokat. Így történt ez a csütörtök este megrendezett berlini demonstráció esetében is. A résztvevők többsége nem tartotta be a fertőzésvédelmi előírásokat, a rendfenntartók közbeléptek, összecsapásokra került sor, 365 embert őrizetbe vettek és hetvenhét rendőr megsérült.
Két héttel ezelőtt a lipcsei demonstráció torkollt zavargásokba, a tüntetők újságírókra is rárontottak. Augusztusban több száz berlini tüntető áttörte a rendőrségi kordont, s megpróbált behatolni a parlamentbe. A vírustagadók táborát sajtóbeszámolók szerint elsősorban a szélsőjobboldali körök hívei alkotják. A Bundestag legnagyobb ellenzéki pártját, a radikális, bevándorlásellenes AfD-t is gyakran éri az a vád, hogy fűti ezeket a demonstrációkat.
– Túlzónak és helytelennek tartjuk Merkel asszonynak a kulturális és gasztronómiai ágazatot, vagyis a polgáraink szabadidős tevékenységét megbénító intézkedéseit – jelentette ki egy október végi parlamenti vitán Alexander Gauland, az AfD társ-frakcióvezetője. A párt képviselői többször jelentek meg a Bundestagban maszk nélkül, kiváltva a többi párt bírálatát.
Az AfD az elmúlt napokban azért került bírálatok kereszttűzébe, mert három képviselőjük négy radikális aktivistát léptetett be vendégként a parlamentbe, akik aztán felügyelet nélkül járták az épület folyosóit, zaklatva a nekik nem tetsző képviselőket. A közösségi oldalakra felkerült felvételen az látszik, amint egyikük, egy középkorú nő a kereszténydemokrata Peter Altmaier gazdasági minisztert szidalmazza, azzal vádolva őt, hogy nincs lelkiismerete. A politikus azzal válaszolt: neki tiszta a lelkiismerete, ő a választópolgárait képviseli, a nő viszont egy kisebbség tagja.
Az incidenst az összes párt elítélte, és a vendégekre vonatkozó szabályok szigorítását követelik. Az AfD vezetői is elfogadhatatlannak nevezték a történteket.
A radikális hívek felháborodása összefüggésben áll azzal, hogy nemcsak a korlátozásokat ítélik el, hanem a Bundestag által szerdán elfogadott, majd az államfő által is aláírt törvényt is.
Az úgynevezett fertőzésvédelmi törvény azt a célt szolgálja, hogy a járvány közepette a kormánynak ne rendeletekkel kelljen korlátozó intézkedéseket hoznia, hanem a parlament által jóváhagyott jogszabály révén érvényesítse azokat, hogy kiállják a bírósági eljárások próbáját. A kormánypártok által támogatott jogszabályt számos bírálat érte az ellenzék részéről.
Az AfD az Adolf Hitler hatalmát bebetonozó felhatalmazási törvényhez hasonlította, a Frankfurter Rundschau című napilap pedig úgy vélte: bár diktatúrát emlegetni erős túlzás lenne, az autoriter demokrácia elemei azért visszaköszönnek a törvényből. A kereszténydemokrata és szociáldemokrata kormánypárti képviselők felháborítónak nevezték a nácizmussal vont párhuzamot.
– Irracionális túlzásokba esik az AfD, amely felhatalmazási törvényt és diktatúrát emleget – nyilatkozta a CDU-s Norbert Röttgen, aki tavasszal, a magyar kormánynak a pandémiás helyzet miatt rendkívüli jogköröket adó parlamenti aktusról úgy vélte: „Ez az alapvető elvek megsértése, amelyet az EU nem fogadhat el. Az Európai Bizottságnak azonnal tennie kell valamit.” A magyar jogszabályt felhatalmazási törvénynek csúfoló bírálatok közepette Lars Klingbeil, a német szociáldemokraták főtitkára is azzal vádolta Budapestet: „A demokratikus alapértékeket figyelmen kívül hagyják és leépítik. Európa nem maradhat csendben.” Klingbeil a német jogszabály kapcsán most a következő Twitter-üzenetet tette közzé: „Felhatalmazási törvény? Emberek, ugye ezt nem gondoljátok komolyan?!”
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
