A 2000-ben elvégzett Semino féle genetikai vizsgálatsorozat eredménye szerint, a magyar férfiak 93,7 %-a négy ősapától ered, és a jelenleg itt élő magyar férfiak 73,3 %-a már a kőkorszak legelején is itt élő férfi populáció leszármazottja. (Dr. Czeizel Endre: A magyarság genetikája 235. oldal, 3. bekezdés.)
2000-ben, a világ egyik legautentikusabbnak elismert folyóiratában, az USA-ban megjelenő Science-ben, Semino és 16 genetikus munkatársa közös közleményt tettek közzé. A magyar népesség vonatkozásában az alábbi megállapításokat tették:
1. A magyar nép ősei napjainktól számolva 35-40 ezer évvel ezelőtt Európában elsőnként megjelent eurpoid őstelepesek közt voltak.
2. A magyar nép populációgenetikai szempontból ma Európa egyik legkarakterikusabban elhatárolható népessége.
3. A magyar nép legközelebbi – genetikai szinten igazolható – rokonai, a lengyel, az ukrán, valamint a horvát nép.
Genetikailag olyan, hogy “indoeurópai” nem létezik. Nincs “szláv” sem, csak “európai”, és értik ez alatt éppen a magyarságra legjellemzőbb haplotípusok csoportjával jellemezhető népeket. A magyar nép genetikailag európai, sőt, “őseurópai”. (Természetesen a nyelvünk is és az írásunk is az!)
– A magyar férfiak 60 %-a az EU-19-es haplotípus alapján – őskőkorszakbeli – ősapa leszármazottja.
– A magyar férfiak további 13,3 %-a az EU-18, -11 %-a az EU-7, – és 8,9 %-a az EU-4 ősapa utóda.
– A magyarokból teljesen hiányzik az urali népektre jellemző TAT (EU 13 + EU 14) gén.
“A recens minták azt mutatják, hogy a 132 magyarországi és 99 székelyföldi férfitól, valamint ugyanolyan 113, illetve 84 nőtől nyert minta összetétele nem különbözik egymástól, és valamennyiüknek jó kilenctizede az európai őslakosságéval egyezik meg. – Ezek alapján a székely és magyar nem különbözik egymástól.
Tehát megállapítható, hogy az úgynevezett honfoglalók csak hazatértek őseik földjére, vérrokonaik közé, írja Szászrégen nem hivatalos honlapja itt.
Címlap: Peter Kohalmi / AFP
The post A magyarok nem “hont foglaltak”, hanem hazajöttek! appeared first on .
Forrás:magyartudat.com
Tovább a cikkre »
