A 2019-es EP-választás előtt a korábbiaknál talán világosabban lehet látni, hogy Magyarország politikai értelemben sziget lett az Európai Unióban. Nincs még egy ország, ahol ennyire lefutott, belpolitikai értelemben szinte tétnélküli lenne a választás, ahol akkora fölénnyel nyerne a győztes, mint ahogy itt fog. Nincs még egy ország, ahol ennyire aszimmetrikus lenne a politikai verseny, ahol a kormányon lévők politikai tehetségben, tudásban, kommunikációban és – ma már leginkább – erőforrásokban fényévekkel előznék riváliasaikat.
2010 után a Fidesz hatalmát – a politikai teljesítménye mellett – alapvetően a centrális erőtérnek nevezett politikai szerkezet és a hozzá rendelt intézményi elrendezés – elsősorban a választási rendszer – biztosította. Ennek lényege, hogy a Fidesz elfoglalta a nyolc évnyi baloldali kormányzás után jobbra tolódott politikai centrumot, ellenfelei pedig a a széleken politizáltak, megosztva és együttműködésre képtelenül. Ez a konstrukció garantálta a Fidesz számára azt, hogy a többségi jellegű választási rendszerekben (parlamenti és önkormányzati) relatív többséggel is folyamatosan hatalmon tudjon maradni.
Választási eredmények (1990-2018): leadott szavazatok száma
Bővebben!
Forrás:torokgaborelemez.blog.hu
Tovább a cikkre »
